A külföldre készülő vagy éppen onnan árut rendelő magyarok dermedten nézhetik, ahogyan a forint megállíthatatlanul gyengül az euróval szemben. Cikkünk írásakor 395 forintot ért egy euró, félő, hogy közelítünk a lélektani határhoz, a valóban történelmi mélyponthoz. De mit lehet tenni a zuhanás megfékezésére?
Ami most történik
A forint drasztikus gyengülését külső tényezők, elsősorban az orosz-ukrán háború nyomán kialakult bizonytalanságok okozzák. Szinte minden befektető menekíti át a pénzét a legbiztosabb devizákba, dollárba vagy euróba. Azt pedig megjósolni sem lehet, hogy a folyamatot mikor és hogyan lehet megállítani.
A kelet-közép-európai devizák zuhanását egyelőre nem tudják megfékezni az érintett országok jegybankjai, ezért érdemes lenne mérlegelni annak lehetőségét, hogy az Európai Központi Bank siessen a régió segítségére – írta elemzésében Ulrich Leuchtmann. A Commerzbank vezető devizastratégája szerint, ha ez nem történik meg, akkor folytatódhat az összeomlás a piacon. A kelet-közép-európai jegybankok az utóbbi napok devizaösszeomlását látva már beavatkoztak, de ez sem állította meg a devizák szakadását – idézi a Portfólió a Commerzbank szakértőjét. A német bankár szerint ennek az az oka, hogy a régió három jegybankja (magyar, lengyel, cseh) egyoldalúan nem tud jelentős és tartós hatást gyakorolni a piacra.
Közvetlen előzmények
Március 1-jén, kedden előbb csak gyengült, majd zuhanni kezdett az árfolyam. A Magyar Nemzeti Bank délután bejelentette, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel kész közbelépni, ami elég volt arra, hogy egy időre megnyugtassa a befektetőket, 374-ig visszaerősödött a forint. Nem tartott ki azonban sokáig a nyugalom: 2-án, szerdán amint kinyitottak az európai tőzsdék, újra zuhanni kezdett a forint, a 380-as szintet is átütötte, majd az amerikai tőzsdenyitás után 382,4-ig esett. Március 3-án az MNB kamatemeléssel indított, a tervezettnél sokkal nagyobb mértékben, 75 bázisponttal megemelte az irányadó rátát. Ez a nap pedig részben az MNB lépésének köszönhetően szokatlan nyugalmat hozott, a nap vége felé ugyanakkor ismét 380 fölé ment az árfolyam.
Amit tenni lehetne
Ulrich Leuchtmann úgy látja, hogy az európai politikusokat és az EKB-t láthatóan hidegen hagyják a kelet-közép-európai devizák, amelyeket pedig képesek lennének erősíteni. Vagy eurót kellene eladniuk és lengyel zlotyt, cseh koronát és forintot venniük a piacon, vagy pedig eurót venni és dollárt, illetve japán jent eladni. Ha az EKB öncélúan az euró erősítése érdekében avatkozik be a piacon, akkor az további összeomlást hozhat a kelet-közép-európai devizák piacán. A szakértő szokatlan javaslatára egyelőre nem érkezett válasz.
