Fotó:Shutterstock
"Kizárt, hogy Magyarország követi a salvadori példát, és ez jól van így"-interjú a kriptoszakértővel
2021-09-19
2021 szeptemberében Salvador hivatalos fizetőeszközként jegyezte be a bitcoint. Na de pontosan mit is jelent ez? Milyen jövő vár a kriptovalutákra? És vajon Magyarország is követni fogja-e a közép-amerikai ország példáját? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel kerestük meg Szabó Dávidot, a CryptoPosition Investment Fund portfóliókezelőjét.
Szabó Dávid: A Salvadorban végzett kísérlet egy valós problémára reagál, de közben feleslegesen vállal hatalmas kockázatot egy egész ország.
Salvador jelentős részben a külföldön dolgozó állampolgárok hazautalásaiból él. A lakosság 70 százaléka részesül a külföldön dolgozó rokonok és barátok anyagi segítségéből, a hazautalások a GDP 23 százalékát teszik ki. Ráadásul a fejletlen ország lakosságának túlnyomórészt nincs bankszámlája, így csak készpénzben tudják fogadni a támogatást. Ennek a költsége viszont hatalmas, a pontos érték a küldött összegtől függ, de jellemzően annak tizede. Salvador GDP-jének több százaléka tehát a lakosság helyett a készpénz-küldést végző szolgáltatónál (például Western Union) landol. A vidéki lakosságnak ráadásul hosszú utat kell megtennie a legközelebbi Western Union irodába, hogy felmarkolja a pénzt, miközben az iroda körül bandák ólálkodnak, hogy kifigyeljék és kirabolják a nagyobb összeget felvevőket. A kriptopénzek használatával ezek a problémák megoldhatók. Azonnali és olcsó virtuális utalást tesznek lehetővé, amelyhez nem kell bankszámla, hiszen a mobiljára bárki telepíthet egy pénztárca-alkalmazást.
Másrészt Salvador szegény ország és felelőtlenség pont a volatilis bitcoin használatára ösztönözni a lakosait. Számukra bármekkora árfolyamesés igencsak húsbavágó, márpedig a bitcoin árfolyama bármikor a töredékére zuhanhat. További kockázatot jelent az állami Chivo bitcoin tárca alkalmazás, amelynek használatára szintén ösztönzik a lakosságot. A tárca kifejlesztése nemrég történt, viszont a tesztelését nem végezték el megfelelően.
Véleményem szerint üdvös lett volna inkább egy dollárhoz kötött, stabil értékű kriptopénz bevezetését elősegíteni, amellyel jelentősen csökkenthető lett volna a külföldről érkező átutalások költsége, és a lakosság sem függne a bitcoin árfolyamkockázatától. Hiányzik az intézkedések alapos előkészítése, érdemes lett volna azokat fokozatosan, több fázisban végrehajtani, a lakosságot pedig edukálni.
Sz. D.: Lehetségessé válik bitcoinban adót fizetni, és a kereskedőknek kötelező jelleggel el kell fogadniuk a bitcoin fizetéseket, habár a kereskedő dönthet úgy, hogy állami közvetítéssel azonnal és automatikusan dollárra váltja azokat. A bitcoin használatának ösztönzése azonban azt eredményezi, hogy a megtakarítások egyre nagyobb hányada kerül a legnagyobb kriptopénzbe, vagyis az ország kitettsége megnő a bitcoin árfolyama felé.
Sz. D.: A valódi veszélyt az jelenti, ha egy ország megtakarításainak tetemes részét kockázatos eszközben tartják, amely később elveszíti értékének jelentős részét. A megtakarítások hirtelen csökkenése a fogyasztás visszafogását és a GDP csökkenését okozza.
Mindezek közvetlenül, fájdalmasan érintették családok százezreit. Az említett családok visszafogott fogyasztása a gazdaság egészére kihatott, tehát közvetve gyakorlatilag mindenkit negatívan érintett.
Sz. D.: Salvadorban ugyan a dollárt használják fizetőeszköznek, de általában az államok saját pénzt bocsátanak ki és erősen ragaszkodnak a pénzkibocsátási monopóliumokhoz. Tehát nem valószínű, hogy államok tömegesen elfogadnak majd bármilyen kriptoeszközt. A saját kibocsátású digitális jegybankpénz természetesen más tészta.
Sz. D.: A digitális jegybankpénz (CBDC) nem valódi kriptopénz, gyakorlatilag csak egy digitális készpénz, az adott ország hivatalos fizetőeszközének digitális formája. Részben hasonlít a kereskedelmi bankokban tartott pénzhez, amit bankunk online felületén, elektronikusan tudunk utalgatni egymásnak.
Sz. D.: Különböző célokra más és más jó.
Ez alternatívát kínálna azok számára, akik nem szívesen tartják a megtakarításaikat kereskedelmi bankokban, mert félnek a csődjüktől. A digitális forint bevezetése emellett nagyobb versenyhelyzetet teremthet a számlavezetési és utalási szolgáltatások piacán, így jótékony hatást gyakorolhat a szolgáltatások árára és minőségére.
A bitcoin tartása inkább azok számára ajánlatos, akik a hagyományos pénzrendszer rendszerkockázataitól tartanak, például a tartósan meglóduló inflációtól. Azonban ezért még nem kell hivatalos fizetőeszközként bevezetni. Az aranyat is sokan tartják inflációs fedezetként, mégse vezetik be hivatalos fizetőeszközként. Viszont szabályozzák a kereskedelmét.
Sz. D.: Konkrét szabályozás híján korábban a kriptopénzek árfolyamnyereségéből származó jövedelem az egyéb jövedelem kategóriájába esett, amely teljesen indokolatlanul hatalmas adóterhet vont maga után. Ráadásul a jövedelem meghatározása során a nyereséges ügyletekből származó profitot nem lehetett csökkenteni a deficites ügyletek veszteségeivel. Az idei évben azonban előremutató szabályozással rukkolt elő a jogalkotó.
Sz.D.: A felhasználástól függően más és más szabályozásnak kell megfelelni. Egy kriptopénz sikeres piacra dobása a technológia és a szabályozási megfelelés jelentette kihívások miatt is nehéz, költséges és hosszadalmas folyamat. Egy másik magyar kriptopénzes projekt a kölcsönzési közvetítéssel foglalkozó Inlock, és a mögötte álló ILK token. Továbbá, ugyan nemzetközi projekt, de több magyar szakember dolgozik a decentralizált adattárolási megoldás fejlesztésével foglalkozó Swarm projekten, amely mögött a BZZ token áll.
Sz. D.: Nemcsak a bitcoin, hanem a kriptopénzek teljes piaca magára talált júliusban. Nehéz egyetlen okot megnevezni, talán az Ethereum protokolljának augusztus elején végrehajtott frissítése lehet a legjelentősebb, amely számottevően csökkentette a nettó éterkibocsátás mennyiségét.
Sz. D.: Meggyőződésem, hogy nincs igazuk. A kriptopénzek képezik az „értékek internetének" alapját, amelyben az adat mellett most már képesek vagyunk értéket reprezentáló eszközöket (legyen az pénz, részvény, kötvény, biztosítás, buszjegy, utalvány vagy digitális arany) is közvetlenül egymásnak küldeni, adni-venni, illetve okos szerződésekben üzleti logikákat definiálni.
Sz. D.: Nem gondolom, hogy beköszönt a bitcoin-tél, de az sokatmondó, hogy a legutóbbi ralival sem a bitcoin, sem a kriptopiac egésze egyelőre nem tudott a tavaszi csúcsa fölé menni. Ezt azt jelzi, hogy a piacban jelenleg nincs elég erő, inkább a lekonyulást tartom rövid távon valószínűbbnek. Hosszabb távon azonban, az intézményi adoptáció előrehaladtával esélyes az újabb csúcsok elérése.
Sz. D.: Azt gondolom, hogy az értékek internetének hatalmas jövője van. Az ezt lehetővé tevő és kiszolgáló smart contracting platformok némelyike nyertesként fog kikerülni a versenyből. Természetesen nem lehet tudni, hogy melyikük lesz az. Jelenleg az Ethereum (ETH), a Cardano (ADA) és a Solana (SOL) is jól áll a versenyben, de sok más ígéretes projekt tokenje is a piacon van, bármikor fordulhat a kocka. Azonban ne feledjük, hogy ha egy olyan projekt tokenjébe fektetünk, amely a későbbiekben nyertesként kerül ki, előtte még a töredékére is eshet az árfolyama, így álmatlan éjszakákat okozva a túl nagy kockázatot vállaló befektetőknek. Ráadásul valójában nincs garancia semmire, vagyis akár a teljes befektetett összeget is elveszíthetjük.
Szabó Dávid fizikus és közgazdász, a 2018-ban indult CryptoPosition Investment Fund alapítója és portfóliókezelője, valamint a HOLD Alapkezelő (korábbi nevén Concorde Alapkezelő) Superposition Alapjának a portfóliómenedzsere. Dávid tapasztalt portfóliókezelő, alapját 2014 óta kezeli abszolút hozamú szemléletben. 2011-ben ismerkedett meg a bitcoinnal, azóta aktívan követi a kriptoeszközök világát. 2016 tavaszán alapította a Cryptoposition Zrt.-t, melynek tőkéjét kriptobefektetésekkel sokszorozta meg.