A módszer egyszerű, és kicsit aljas: a zsarolók valótlan szerzői jogi panaszt nyújtanak be az Instagramnak az adott tartalomgyártó egyik posztjához kapcsolódóan, majd váltságdíjat követelnek tőle annak visszavonásáért – tudatában annak, hogy az ismétlődő panaszbenyújtás a fiókok letiltásához vezethet. Sokan így is jártak.
A BBC-nek egy 1,5 millió követővel rendelkező Instagram-fiók tulajdonosa elmondta: 50 dollárt (körülbelül 15 600 forintot) fizetett csalónak, hogy visszakaphassa a jövedelemforrását, mivel a Meta fellebbezési eljárása hetekig tartott volna. Utóbbi több ezer dolláros kiesést jelentett volna számára.
A Meta jelezte, hogy lépéseket tesznek az ilyen csalások kiszűréséért, ám a BBC-nek a tartalomgyártók úgy nyilatkoztak, a cég nem képes azonosítani a nyilvánvalóan hamis eseteket - mutatja be a jelenséget a HVG.
A tavalyi év negyedik negyedévéhez képest az idei első negyedévben 2 ezerrel csökkent a sikeres pénzforgalmi visszaélések száma, ami 3,8%-os csökkenést jelent. A csalások összértékét tekintve közel 200 millió forintos csökkenésről beszélhetünk, ami 3,3%-os csökkenést jelentett. Ezen belül a fizetési kártyás visszaélések száma 3,8%-kal csökkent, ugyanakkor ezek összértéke 25,5%-kal emelkedett. A nem kártyás (jellemzően átutalásos) visszaélések száma 4,6%-kal, összértéke 11,7%-kal csökkent. Ez a csökkenés gyakorlatilag teljes mértékben a lakossági szektorban keletkezett - derül ki a jegybank adataiból.
A visszaélési érték 41,3%-át a pszichológiai manipulációhoz köthető esetek tették ki, 20,3%-át pedig az adathalászathoz kötődő csalások. Darabszámban is ez a két visszaélési mód a leggyakoribb, jóllehet részarányuk jelentősen alacsonyabb, 13,8% és 34,5%. Az összes leírt kár 90,1%-át viselték az ügyfelek, míg átutalásnál 98,4% volt ez az arány.
