Magyarországon csaknem minden harmadik felnőtt gyújt rá alkalomszerűen vagy akár naponta. A két nem között jelentősek a különbségek. A férfiak körében az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon (37 és 35 százalék), a nőknél Észak-Magyarországon és a Közép-Dunántúlon (27 és 26 százalék) a legmagasabb a rendszeresen dohányzók aránya. A naponta dohányzóké mindkét nemnél (a férfiaknál 18, a nőknél 17 százalék) Budapesten a legalacsonyabb.
A védőnői jelentés (OSAP 2087) szerint a gondozott várandós nők körében a dohányzás enyhén csökkenő tendenciát mutat. A kétezres évek elejét jellemző 14-15 százalékhoz képest a 2010-es évek végén 11-12 százalék, 2023-ban 11 százalék volt a dohányzók aránya a várandós nők között.
A dohányzással összefüggő százezer lakosra jutó hazai standard halálozási ráta 2019-ben több mint kétszerese volt az EU-államok átlagának (358,9 és 151,5) az Egészségügyi Világszervezet számításai szerint. Csak Litvániában regisztráltak rosszabb adatot. Ezzel együtt 1980 óta folyamatos a javulás - írja az Economx.
Hazánkban 2021-ben a dohányosok 81 százaléka elsősorban hagyományos cigarettát választott, azonban ez az arány két év alatt 70 százalékra esett vissza, miközben nőtt a többi termék forgalma: Magyarországon már átlagosan két hagyományos cigarettára jut egy hevítéses termék. A szakértők szerint a füstmentes megoldások közül a nikotinpárnák népszerűsége is gyorsan növekszik a magyar fogyasztók körében.
2020 és 2023 között a hagyományos cigaretták eladása több mint 25 százalékkal csökkent, ami havi szinten 150–200 millió szálas visszaesést jelent. Ugyanezen időszak alatt a hevítéses dohánytermékek eladásai közel négyszeresére nőttek. 2020 januárjában még csak havi 38,3 millió szálat értékesítettek, míg 2024 júliusában és augusztusában már közel 300 millió szálat havonta.
A dohányzás visszaszorításának érdekében egyre több új technológia jelenik meg a piacon – a legismertebbek talán a hevített dohánytermékek. A Szöuli Egyetem kutatói átfogó felmérést végeztek ezekkel kapcsolatban, és 4514 felnőtt adatainak kielemzése után azt találták, hogy a HTP-k elsősorban a hagyományos cigarettát szívó embereket vonzzák, nem pedig azokat, akik eddig még nem dohányoztak.
A Koreai Üzleti és Kereskedelmi Közgazdasági Intézet által publikált eredmények alapján a HTP-k használóinak 99,4 százaléka korábban hagyományos cigarettát szívott, vagy esetleg mindkét fajta terméket használta – ezzel szemben csupán 0,6 százalékuk vált újonnan dohányossá.
A kutatás rávilágít a dohányipar gyors átalakulására Dél-Koreában és szerte a világon. A hevített dohánytermékek eladási számaiban ugyanis robbanásszerű növekedést látunk 2017 óta: míg abban az évben a szegmens csak a teljes piac 2,2 százalékát foglalta el, ez az arány 2021 közepére már elérte a 12 százalékot -írtuk korábban.
