Néhány érdekes megállapítás a kutatási eredményekből, amelyet részletesebben a 24.hu mutatott be.
- A megkérdezettek 61 százaléka szerint az állami egészségügyben az orvosi bérek nincsenek arányban a munkaterheléssel és a felelősséggel, 90 százalék pedig a szakdolgozói béreket tartja elégtelennek.
- Az orvosok 82 százaléka szerint nincs hatékony teljesítményalapú értékelési rendszer. A legtöbben érdemalapú vezetőkinevezést, jobb visszajelzési kultúrát és átláthatóbb előmenetelt szeretnének.
- A magán- és közellátás határai sem mindig egyértelműek: az orvosok 68 százaléka találkozott már olyan esettel, amikor egy kórházi osztályon párhuzamosan zajlott a köz- és magánellátás. Mindössze 14 százalék gondolja úgy, hogy a magánellátás szakmailag jobb minőséget nyújt az államinál, miközben közel minden második orvos szerint bevételi okokból indokolatlan vizsgálatok is előfordulnak.
- A megkérdezettek 75 százaléka szerint gyakori, hogy celebek és közéleti szereplők soron kívüli vagy VIP-ellátást kapnak, 73 százalék pedig az ismerősök és rokonok előnyben részesítését látja gyakori jelenségnek.
- A hálapénz jelentősen visszaszorult: az orvosok 31 százaléka szerint gyakorlatilag megszűnt, 61 százalékuk szerint pedig még létezik, de ritka. A szülészet-nőgyógyászatot a szigorítás előtti időszakra vonatkozóan az orvosok 94 százaléka tartotta hálapénzzel fertőzött területnek, a mai helyzet megítélésében ez az arány 29 százalék. A sebészetnél 91-ről 23, a fekvőbeteg-ellátásban 82-ről 11 százalékra esett ez az arány. A legkevésbé érintett háziorvosi ellátásban 32-ről 5 százalékra csökkent.
- A kapcsolatok szerepe azonban továbbra is erős. Az orvosok kétharmadát az elmúlt egy évben próbálta valaki ismeretség alapján befolyásolni.
Eközben mélyebben a zsebünkbe kell nyúlnunk, ha magánorvosi vizsgálatra megyünk. Ahogyan azt a közelmúltban írtuk, a magánegészségügyben a szolgáltatások átlagos ára 5 százalékkal emelkedett tavalyhoz képest az NN Biztosító Magánorvosi Árindexe szerint. Míg tavaly átlagosan 29 258 forintot kellett kifizetni egy szakorvosi vagy egy alapdiagnosztikai vizsgálatért, idén augusztusban ez az összeg 30 724 forint volt. Vagyis egyetlen vizsgálatra a nettó havi mediánkereset (ami a KSH legfrissebb, júniusi adata szerint 438 000 Ft) 7 százalékát kell kifizetni. Tavaly ugyanez 7,41 százalék volt, azaz egy átlagos magyar család idén valamivel könnyebben tudja kifizetni a magánorvost mint tavaly, még annak ellenére is, hogy az árak az inflációnál gyorsabban emelkednek.
Az NN kutatása szerint a legnépszerűbb szolgáltatások toplistáját továbbra is a fogászat vezeti: a megkérdezettek 48 százaléka járt az elmúlt két évben magánfogászaton. Ezt a nőgyógyászat és szülészet (29%), valamint a laborvizsgálatok és a bőrgyógyászat (22%) követik. Az ötödik helyen pedig az ultrahang- és egyéb képalkotó diagnosztikai vizsgálatok szerepelnek, amelyeket a válaszadók közel ötöde (18%) vett igénybe.
