A nemdohányzók védelméről szóló törvény (1999. évi XLII. törvény) rendkívül szigorúan határozza meg, hol lehet cigarettázni. A tiltás akkor is érvényes, ha nincs kint a „Dohányozni tilos” tábla. Aki tiltott helyen gyújt rá, 20–50 ezer forintos bírságra számíthat, a helyszínen fizetve maximum 30 ezerre. A visszaeső vagy a felszólításra sem együttműködő dohányosok még könnyebben számíthatnak komolyabb büntetésre - derül ki a hovege.hu összeállításából.
Teljes tiltás érvényes többek között az iskolákban, óvodákban, kórházakban, tömegközlekedési eszközökön és a játszótereken. A legtöbb konfliktust azonban a busz- és villamosmegállók, valamint a vasútállomások okozzák. Ha van kiépített peron, a teljes terület dohányzásmentes; ha csak egy megállótábla áll, akkor annak 5 méteres körzetében tilos a cigizés.
A vasútállomásokon a szabály egyértelmű: az egész állomásterületen, a peronokon, aluljárókban, felüljárókon is szigorúan tilos a dohányzás – még a peron végén, teljesen egyedül állva is.
Teljes dohányzási tilalom van érvényben a következő helyeken:
közoktatási intézmények (pl. óvoda, iskola),
gyermekjóléti intézmények (pl. bölcsőde),
egészségügyi szolgáltatók (pl. kórház, rendelő),
tömegközlekedési eszközök,
munkahelyek zárt légterű helyiségei,
közforgalmú intézmények zárt légterű helyiségei,
közterületi játszóterek,
vasúti létesítmények és megállók,
aluljárók.
Kevesen tudják, hogy bizonyos intézményeknél a bejárattól számított 5–10 méteren belül sem lehet rágyújtani, még ha ez az utca része is. Ez a szabály vonatkozik az iskolákra, bölcsődékre, kórházakra és játszóterekre is.
Büntetni nemcsak a rendőrök, hanem a közterület-felügyelők, a népegészségügyi ellenőrök és a vasúti jegyellenőrök is jogosultak. Bárkit megbüntethetnek, aki elmúlt 14 éves és van jövedelme. Az üzemeltetők pedig akár 2,5 millió forintos bírságot kockáztatnak, ha nem gondoskodnak a szabályok betartásáról.
Magyarországon csaknem minden harmadik felnőtt gyújt rá alkalomszerűen vagy akár naponta. A két nem között jelentősek a különbségek. A férfiak körében az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon (37 és 35 százalék), a nőknél Észak-Magyarországon és a Közép-Dunántúlon (27 és 26 százalék) a legmagasabb a rendszeresen dohányzók aránya. A naponta dohányzóké mindkét nemnél (a férfiaknál 18, a nőknél 17 százalék) Budapesten a legalacsonyabb.
A védőnői jelentés (OSAP 2087) szerint a gondozott várandós nők körében a dohányzás enyhén csökkenő tendenciát mutat. A kétezres évek elejét jellemző 14-15 százalékhoz képest a 2010-es évek végén 11-12 százalék, 2023-ban 11 százalék volt a dohányzók aránya a várandós nők között.
A dohányzással összefüggő százezer lakosra jutó hazai standard halálozási ráta 2019-ben több mint kétszerese volt az EU-államok átlagának (358,9 és 151,5) az Egészségügyi Világszervezet számításai szerint. Csak Litvániában regisztráltak rosszabb adatot. Ezzel együtt 1980 óta folyamatos a javulás - írtuk korábban.
