A munkaerőhiány egyik egyre fontosabb, mégis alulértékelt tényezője a lakhatási helyzet: már a munkaerő bevonzását nehezítik a nem megfelelő lakáskörülmények. Kutatások (például a Deloitte 2024-es Global Human Capital Trends felmérése) szerint a magas lakhatási költségek és a bizonytalan életfeltételek korlátozzák a munkavállalók mobilitását, növelik a stresszt és rontják a munkavégzés hatékonyságát. Egy brit elemzés pedig azt mutatta ki, hogy a romló lakhatási megfizethetőség mérhetően visszafogja a produktivitást, különösen a gazdaságilag aktív térségekben. Ha a dolgozók nem tudnak a munkahelyük közelében élni, az a gyakorlatban betöltetlen pozíciókat, magasabb bérnyomást és csökkenő működési hatékonyságot jelent a vállalatok számára.
A lakhatás szerepe a munkaerő megtartásában is egyre erősebb. A nemzetközi kutatások szerint a 60 percnél hosszabb ingázás az otthon és a munkahely között nemcsak a hasznosan töltött időt csökkenti, hanem jelentősen növeli a stressz és a depresszió kockázatát is. A bizonytalan lakhatási helyzet pedig növeli a fluktuációt, és hozzájárul ahhoz, hogy a munkavállalók elhagyják munkahelyüket – nem feltétlenül jobb ajánlat, hanem egyszerűen élhetőbb körülmények miatt. Ez különösen azokban az iparágakban jelent kihívást, ahol a munkavégzés helyhez kötött, és a bérszint nem tud lépést tartani a lakhatási költségek emelkedésével.
„Egyre több vállalat szembesül azzal, hogy a munkaerőhiány mögött nemcsak bérkérdések állnak, hanem élethelyzeti korlátok is. Ha a munkavállalók nem találnak megfizethető és élhető lakhatást a munkahelyük közelében, akkor egyszerűen nem tudják betölteni ezeket az állásokat, vagy nem maradnak hosszú távon. Az „emberek jólléte a vállalati teljesítmény alapja” elv a gyakorlatban azt jelenti: stabil életkörülmények nélkül nincs fenntartható üzleti növekedés.” – mondta el Kiss Éva, az újgenerációs munkavállalói lakóparkokat üzemeltető Wellby House értékesítési vezetője.
Olvasd el ezt is!
