A folyamat már most erősödő jeleket mutat. A Csendes-óceán középső és keleti részén a tengerfelszín hőmérséklete a nyár közepére megközelítette az El Niño kialakulásához szükséges küszöbértékeket. A felszín alatti víztömegek helyenként 6 Celsius-fokkal melegebbek az átlagosnál, ez a hőtöbblet pedig tovább táplálhatja a felszíni melegedést.
A legtöbb klímamodell szerint a mostani epizód legalább mérsékelt erősségű lehet, de az erősebb változat sem zárható ki. A WMO arra figyelmeztet, hogy már egy közepes intenzitású El Niño is képes jelentősen megnövelni a szélsőséges időjárási helyzetek esélyét. A jelenség a globális hőmérsékletre jellemzően a kialakulását követő második évben gyakorolja a legerősebb hatást.
A 2023–2024-es El Niño a valaha mért öt legerősebb közé tartozott, és fontos szerepe volt abban, hogy 2024-ben újabb globális melegrekordok dőltek meg. A mostani előrejelzés szerint egy ahhoz hasonló folyamat zajlik majd le június és augusztus között, amikor szinte az egész bolygón az átlagosnál magasabb hőmérséklet várható.
Ez több oldalról is visszaköszönhet majd: növelheti a hőstresszt, fokozhatja a természeti kockázatok egymásra rakódását, és gyorsíthatja az aszály kialakulását azokon a területeken, ahol a csapadék eleve csökken.
Az El Niño hatása térségenként eltérő. Dél-Amerika déli részén, az Egyesült Államok déli területein, Afrika szarván és Közép-Ázsiában az átlagosnál több csapadékra lehet számítani. Közép-Amerikában, Dél-Amerika északi részén, a Karib-térségben, Ausztráliában, Indonéziában és Dél-Ázsia egyes részein viszont szárazabb időjárás jöhet.
A jelenség a hurrikánszezonra szintén kihathat. A Csendes-óceán keleti medencéjében kedvezhet a hurrikánok kialakulásának, az Atlanti-óceánon viszont inkább gátolhatja azt. Ezért az amerikai NOAA az idei atlanti hurrikánszezont az átlagosnál gyengébbnek várja.
A regionális klímafórumok előrejelzései is hasonló képet rajzolnak. Afrika szarván, Dél-Ázsiában és Közép-Amerikában a kritikus esős időszakban kevesebb csapadékra és melegebb időjárásra számítanak, ami a mezőgazdaságot, a vízellátást és az élelmiszerbiztonságot is próbára teheti.
