Bár az Európai Unió lakossága továbbra is növekszik, a számok mögött egyre komolyabb problémák rajzolódnak ki. A 2025 elején nyilvántartott 451 millió lakosból már 99 millióan betöltötték a 65. életévüket, miközben a 15 év alatti gyermekek száma mindössze 65 millió.
Ez azt jelenti, hogy ma már csaknem minden negyedik uniós lakos időskorú, arányuk pedig húsz év alatt 17-ről 22 százalékra emelkedett. Az európai társadalom öregedését jól mutatja az is a jelentésben, hogy a lakosság medián életkora 2005 óta 39,6-ról 44,9 évre nőtt. Olaszországban ez már 49,1 év, míg a legfiatalabb népességű Írországban 39,6 év.
Az Eurostat egyik legbeszédesebb adata a halálozások számát mutatja. Magyarországon 2024-ben ezer lakosra 13,4 haláleset jutott, miközben az uniós átlag 10,7 volt. Nálunk csak Bulgáriában és Lettországban regisztráltak magasabb értéket.
A különbség ugyanakkor részben az országok eltérő korösszetételéből is adódhat, ezért a halálozási arány önmagában még nem mutatja meg, hol milyen az egészségügyi ellátás. A várható élettartamnál viszont szintén jelentős a lemaradásunk. Egy magyar férfi születéskor átlagosan 73,7 évre számíthat, szemben a 78,9 éves uniós átlaggal. A magyar nőknél 79,9 év ez az érték, miközben az EU egészében 84,1 év.
Az uniós összátlag egyébként 81,5 év, de több országban ennél jóval hosszabb életre lehet számítani. Spanyolországban 84, Svédországban 83,8, Olaszországban pedig 83,7 év a születéskor várható élettartam.
Az elöregedés mellett az alacsony születésszám szintén komoly kihívást jelent, szerte a kontinensen. Az Európai Unióban 2012 óta minden évben többen halnak meg, mint ahányan világra jönnek. 2024-ben egy nőre átlagosan mindössze 1,34 gyermek jutott, pedig a népesség hosszú távú fenntartásához nagyjából 2,1-es termékenységi arányszámra lenne szükség.
A gyermekvállalás időpontja is kitolódott. Az európai nők átlagosan már 29,9 évesen hozzák világra első gyermeküket, az újszülöttek 6 százalékának pedig legalább negyvenéves az édesanyja. A családalapítási szokások is átalakulnak. Az EU-ban a gyermekek 41 százaléka házasságon kívül születik, Magyarországon viszont ez az arány mindössze 24 százalék. Érdekesség, hogy miközben az elmúlt húsz évben 18 uniós tagállamban csökkent a házasságkötési arány, Magyarország azon négy ország közé tartozik, ahol emelkedett.
Az unió lakossága a természetes fogyás ellenére is növekszik, a válasz pedig elsősorban a bevándorlásban keresendő. 2024-ben közel 4,2 millió ember érkezett az EU-n kívülről, de az európai migráció is jelentős: további 1,5 millióan költöztek egyik tagállamból a másikba.
