2023-ban mintegy 1,6 millió ember halt meg keringési rendszer betegségei miatt az Európai Unióban. Ez az összes haláleset 32,5 százaléka volt. A betegségek közé tartozik többek között az ischaemiás szívbetegség, a magas vérnyomás és az agyi érbetegségek, például a stroke.
Az Eurostat térképe alapján a legsúlyosabb helyzetű 25 régió kizárólag kelet- és északkelet-európai, illetve balti térségekben található. Ide tartozik Magyarország nyolc régiójából hat is. Itt legalább minden második haláleset ebbe a betegségcsoportba sorolható. A férfiaknál különösen rossz a helyzet: A férfiaknál még nagyobb a különbség. Az EU 244 régiója közül 48-ban 76 év alatt volt a férfiak születéskor várható élettartama. Ezek között szerepelt Magyarország szinte valamennyi régiója: csak Budapest volt kivétel a magyar térségek közül.
Az Európai Bizottság 2025 végén elindította a Safe Hearts Plan nevű uniós kezdeményezést. Ennek három fő pillére a megelőzés, a korai felismerés és szűrés, valamint a kezelés, az ellátás és a rehabilitáció. A program többek között a személyre szabott megelőzést, a dohányzás visszaszorítását, az egészségesebb táplálkozást, a korai felismerést és a kezelések fejlesztését célozza - írja az Economx.
A Semmelweis Egyetem idén tavasszal közölt adatai alapján sokkoló kép rajzolódik ki a magyar lakosság állapotáról: jelenleg körülbelül 5,5 millió embert érint a túlsúly vagy az elhízás. Ez azt jelenti, hogy minden második felnőtt küzd súlyproblémákkal, amivel hazánk sajnálatos módon a kontinens legelhízottabb nemzetei közé került.
Dr. Merkely Béla, az egyetem rektora hangsúlyozta, hogy az elhízás a szív- és érrendszeri betegségek, a 2-es típusú diabétesz és bizonyos rákfajták elsődleges kockázati tényezője. A többletsúly nem egy izolált állapot, hanem egy gyulladásos folyamat kezdete a szervezetben.
A probléma gyökere a mozgásszegény mindennapokban és a túlzott kalóriabevitelben keresendő. A lakosság jelentős része állandó „energiatöbbletben” él: több kalóriát fogyasztunk el, mint amennyit a fizikai aktivitásunkkal fel tudnánk használni.
Különösen aggasztó, hogy a tendencia a fiatalokat is elérte. A túlsúlyos gyermekekből nagy eséllyel lesznek krónikus betegségekkel küzdő felnőttek, ami hosszú távon az egészségügyi ellátórendszert is fenntarthatatlan pályára állíthatja.
A megoldás kulcsa a tudatos prevenció. A szakemberek napi legalább 30 perc intenzív mozgást és a finomított szénhidrátok radikális csökkentését javasolják.
