A 2026-os felmérésben Magyarországon 1020 embert kérdeztek meg április 14. és május 1. között, uniós szinten pedig több mint 26 ezer interjú készült.
A magyarok 46 százaléka mondta azt, hogy soha nem végez testmozgást vagy sportolást. Az uniós átlag ennél alacsonyabb, 39 százalék. Bár a 2026-os 46 százalék önmagában elég riasztóan hangzik, de a 2022-es 59 százalékhoz képest jelentős javulásról van szó. Naponta a magyarok 8 százaléka sportol, az aktív uniós polgárok aránya pedig 9 százalék körül van - írja az Economx.
Hetente többször Magyarországon 32 százalék mozog, szemben az uniós 38 százalékkal. Az életkor sokat számít. Az 55–64 éves magyar férfiak 59 százaléka, a 65–74 évesek 59 százaléka, a 75 év felettieknek pedig már 90 százaléka mondta azt, hogy soha nem sportol. A nőknél ugyanezek az arányok 52, 63, illetve 82 százalék volt az Eurobarométer adatai szerint. A fiatalabbaknál jóval kedvezőbb a helyzet: a 15–24 éves magyar férfiak 23 százaléka, a hasonló korú nők 17 százaléka nem sportol soha.
A magyarok 57 százaléka hetente legalább négy napon gyalogol egyhuzamban legalább tíz percet. Ebben a kategóriában csak Portugália van mögöttünk, 39 százalékkal. A lista élén Spanyolország áll 86 százalékkal.
Amikor arról kérdezték azokat, akik nem sportolnak rendszeresen, mi akadályozza őket, a válaszokból elsősorban az látszik, hogy nehéz helyet találni a mozgásnak a mindennapokban. A magyarok 43 százaléka a munkát, a tanulmányokat, a családot vagy a gondozási feladatokat említette akadályként.
Pedig a rendszeres testmozgás az elhízás ellen is segíthet. Világszerte 650 millió elhízott felnőttet tartanak nyilván, Magyarországon pedig a lakosság közel 70 százaléka túlsúlyos vagy elhízott. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az obezitás nem pusztán esztétikai kérdés, hanem krónikus betegség, amely súlyos társbetegségekhez és idő előtti halálozáshoz vezethet.
Míg egy normál testsúlyú 35 éves ember 80 százalékos eséllyel éri meg a 70. születésnapját, addig egy 40 feletti testtömegindex (BMI) mellett ugyanez az esély csupán 50 százalék.
A háttérben leggyakrabban a túlzott kalóriabevitel és a mozgáshiány áll, bár genetikai hajlam, hormonális eltérések és bizonyos gyógyszerek is növelhetik a kockázatot.
Az elhízás több mint 200 betegséggel hozható összefüggésbe, köztük a szív- és érrendszeri kórképekkel, cukorbetegséggel, daganatokkal vagy mozgásszervi problémákkal. Európában naponta 4600 ember hal meg szív- és érrendszeri betegségekben, és 62 millióan szenvednek ezek valamelyik formájától. A gazdasági terhek is óriásiak: 2060-ra az obezitás a világ GDP-jének 3,3 százalékát emésztheti fel.
Olvasd el ezt is!
