Világszerte 650 millió elhízott felnőttet tartanak nyilván, Magyarországon pedig a lakosság közel 70 százaléka túlsúlyos vagy elhízott. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az obezitás nem pusztán esztétikai kérdés, hanem krónikus betegség, amely súlyos társbetegségekhez és idő előtti halálozáshoz vezethet. A Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke és a Novo Nordisk adatkutatási vezetője, Gellér László, az elhízás okairól, következményeiről és a legújabb kezelési lehetőségekről számolt be a Portfolio hasábjain.
Az adatok ijesztőek: míg egy normál testsúlyú 35 éves ember 80 százalékos eséllyel éri meg a 70. születésnapját, addig egy 40 feletti testtömegindex (BMI) mellett ugyanez az esély csupán 50 százalék.
A háttérben leggyakrabban a túlzott kalóriabevitel és a mozgáshiány áll, bár genetikai hajlam, hormonális eltérések és bizonyos gyógyszerek is növelhetik a kockázatot.
Az elhízás több mint 200 betegséggel hozható összefüggésbe, köztük a szív- és érrendszeri kórképekkel, cukorbetegséggel, daganatokkal vagy mozgásszervi problémákkal. Európában naponta 4600 ember hal meg szív- és érrendszeri betegségekben, és 62 millióan szenvednek ezek valamelyik formájától. A gazdasági terhek is óriásiak: 2060-ra az obezitás a világ GDP-jének 3,3 százalékát emésztheti fel.
A hagyományos tanács – „egyél kevesebbet, mozogj többet” – önmagában sokszor nem hoz tartós eredményt, mivel a testsúlyszabályozás bonyolult biológiai mechanizmus.
Új lehetőséget jelentenek a GLP-1 típusú gyógyszerek, amelyek csökkentik az étvágyat, segítik a jóllakottságérzetet, javítják a vércukorszintet és kedvező hatással vannak a szív- és érrendszeri egészségre. Gellér László hangsúlyozta: az obezitásra ma már betegségként tekintenek, nem az akaraterő hiányaként. A gének csak betöltik a fegyvert, a ravaszt igazából a környezet és mi saját magunk húzzuk meg. Progresszív állapotról van szó, amely megfelelő beavatkozással lassítható, sőt visszafordítható.
Az orvosok szerint az elhízás visszaszorításához nemcsak egyéni életmódváltásra, hanem társadalmi szintű szemléletváltásra is szükség van, hiszen a probléma kulturális gyökerei mindennapjainkban keresendők.
Hatalmas egyébként a verseny a fogyasztószerek piacán. Ám ha egy készítményről elterjed, hogy nagyon hatásos, akkor megnő iránta a kereslet, és nem lesz elég gyártó kapacitás. Így történt ez az Ozempic injekcióval is tavaly nyáron.
A gyógyszert nem a fogyókúrázók számára fejlesztették, hanem azoknak, akik már a 2-es típusú diabéteszben szenvednek, és egészségügyi okokból is szükségük van a testsúlyuk csökkentésére. Az Ozempickel azonban csökkenthető az ételek iránti sóvárgás és gyorsan elindul a fogyás.
2024 augusztusában az osztrák ügyészség bejelentette, hogy eljárást indítottak két férfi ellen, akiket hamisított Ozempicet árultak, darabonként 205 euróért (80 ezer forint). Korábban a Reuters arról írt, hogy a BrandShield, az izraeli székhelyű kiberbiztonsági vállalat több mint 250 olyan webhelyet szüntetett meg, amely hamisított fogyasztó injekciókat árult.
