Az elhízás ma már bizonyítottan az egész testre kiterjedő gyulladást okoz. Ez az elhúzódó, alacsony fokú gyulladásos állapot állhat a cukorbetegség, és több ráktípus kialakulásának hátterében, ám az ok-okozati összefüggések még nem teljesen ismertek. A HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatói ezeknek a folyamatoknak a pontosabb megértése érdekében egereken végeztek kísérleteket, eredményeik az International Journal of Obesity folyóiratban jelentek meg.
A zsírszövet nemcsak energiaraktárként funkcionál, hanem számos hormonszerű faktor (fehérje), citokin és adipokin termelődési helye. A túl sok testzsír ezen fehérjék szintjének emelkedését okozhatja, ami a sejteket arra készteti, hogy gyakrabban osztódjanak. Ez növeli a rákos sejtek kialakulásának esélyét és elősegíti a tumor növekedését.
Kétféle étrend és a következmények
A magyar kutatók kétféle étrendet alkalmaztak az egereknél. Az egyik csoportot magas zsírtartalmú táppal etették, míg a nyugati típusú étrend, köztük a jelentős cukrozott üdítőital-fogyasztás modellezéséhez a másik csoportban az egerek magas zsírtartalmú táp mellett fruktóz tartalmú ivóvizet kaptak.
A kísérletben egyes elváltozások, mint például a magas szérum koleszterinszint vagy a szisztémás gyulladásra utaló jelek mindkét fajta diétán tartott egerekre jellemzőek voltak. Ugyanakkor más tüneteket jelentősen súlyosbított a zsírdús és magas fruktóztartalmú táplálékok kombinálása. Ilyenek voltak például a testsúlygyarapodás, a zsírmáj vagy az inzulin rezisztencia mértéke - írja az Economx.
Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint 2016-ban a felnőttek 39 százaléka volt túlsúlyos, 12 százaléka pedig egyenesen elhízott, ami rizikófaktor rengeteg betegség, köztük a rák kialakulásában.
Így csökkenthető a kockázat
Összességében elmondható, hogy a kiegyensúlyozott étrend, a kalóriabevitel és a finomított szénhidrátok fogyasztásának mérséklése, rendszeres testmozgással kiegészítve számos krónikus betegség kialakulásának kockázatát csökkentheti – foglalta össze az eredményeket Tóth Erzsébet Melinda, a szegedi kutatóközpont tudományos munkatársa, a tanulmány egyik szerzője.
Sok a túlsúlyos magyar tini
Korábban hírt adtunk egy nemzetközi vizsgálatról: a 30 vizsgált országból a 24. helyen állnak a magyar tinédzserek kardiovaszkuláris fittség tekintetében. A testtömegindex esetében Budapesten tanulók diákok a legkevésbé elhízottak, csak 6,3 százalékuk túlsúlyos. Míg felmérés szerint a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei diákok között van a legtöbb túlsúlyos, 13,9 százalékuk magas BMI-vel vagyis testtömegindexszel rendelkezik.Összehasonlítva az adatokat a 2018/2019. tanév eredményeivel az látszik, hogy a pandémia hatására átlagosan 1,5 százalékponttal nőtt a magas BMI-vel (testtömegindex) rendelkezők aránya. A testzsírszázalék-értékek alapján a diákoknak csak az 59,1 százaléka került az egészségzónába. A Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT) felmérésben 642 ezer tanuló vett részt, olyan diákok állóképességét mérték, akik az 5-12. évfolyamra járnak.
