Budapesten a 100 millió forint feletti vásárlások jellemzően 85–90 négyzetméteres lakásokra irányulnak, átlagosan 1,6 millió forint körüli négyzetméteráron. Pest megyében ugyanez az árszint már átlagosan 160 négyzetméteres családi házat jelent, mintegy 850 ezer forintos négyzetméteráron. Vagyis a városhatáron túl közel másfélszer akkora alapterület érhető el ugyanakkora összegből.
„Az agglomeráció felé forduló kereslet nem új, de a drágább ingatlanok piacán most még feltűnőbb a trend” – mondta Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője. „Aki százmillió forint felett vásárol, jellemzően nagyobb ingatlanra van szüksége, és ezt a fővárosi árakon nehezebb megfizetni, de az agglomerációban ugyanaz az összeg nagyobb házat és kertet fedez, a várostól elérhető távolságra."
A drágább ingatlanok iránti kereslet elsősorban néhány agglomerációs településen koncentrálódik. Pest megyében Érden történt a legtöbb 100 millió forint feletti adásvétel, ezt Szentendre, Budakeszi, Vác, Diósd és Vecsés követi. Ezek a települések jó közlekedési kapcsolataikkal és nagyobb családi házas kínálatukkal jelentenek alternatívát a budapesti vevőknek.
A kiköltözés elsősorban a 100–300 millió forintos ársávra jellemző. A 300 millió forint feletti prémium ingatlanok piaca továbbra is döntően néhány budapesti kerülethez kötődik. Ezek nagyrészt a budai oldalon vannak, a II. kerület, a Rózsadomb és a XII. kerület, a Hegyvidék, ahol a zöld környezet, a nagy, panorámás lakások miatt mindig magas az ár. A pesti oldalon az V. kerület, a Belváros és Lipótváros emelkedik ki, ahol is a legmagasabb a négyzetméterár az egész fővárosban. Mellettük a Várnegyed az I. kerületben és az újlipótvárosi, Duna-parti új építésű kínálat a XIII. kerületben képviseli a prémiumot. A közös bennük, hogy az értéket maga a lokáció adja, a budai zöldövezet vagy a belvárosi pozíció.
Aki pedig ekkora értékű ingatlanban gondolkodik, és nagyrészt hitelből szeretné ezt megvásárolni, annak milliós jövedelemmel kell rendelkeznie (házaspárok esetén, amikor a jövedelem összeadódik a banki számításoknál,ez sokak számára reális lehet).
Amennyiben egy 200 millió forintos prémiumkategóriás ingatlant vennél, és csak a lehető legkevesebb tőkédet akarod ebbe a tranzakcióba beletenni, akkor megtalálod ehhez a célhoz a bankok kínálatában a 100 és 150 millió forintos lakáshiteleket is.
Az önerő összege a jogszabályi, 20 százalékos minimum miatt 40 millió forint lenne, illetve első vagy energiahatékony ingatlanok, azaz tipikusan újépítésű lakások esetén elegendő a 10 százalék, tehát 20 millió forint is. Ez azt jelenti, hogy alapesetben 160 millió forint hitelre lenne szükséged a 200 milliós lakáshoz. De a bankok kínálatában egyrészt még ekkora hitelösszegek jellemzően nem szerepelnek, valamint a megkövetelt önerő is várhatóan nagyobb, mint a jogszabályi minimum. Így még optimista megközelítés esetén is inkább 150 milliós hitellel és 50 milliós önerővel érdemes számolni.
150 millió forintos hitelhez futamidőtől függően a nettó jövedelemnek 1,6–1,9 millió forint között kell lennie. A havi törlesztő még 30 éves futamidő esetén is 957–969 ezer Ft, a THM pedig 6,71–6,91% között szóródik.
100 millió forint hitelhez is valamivel több mint 1 millió forintos havi nettó igazolt jövedelemre van szükséged . A havi törlesztő 30 éves futamidő esetén is 617-706 ezer Ft, a THM pedig 6,51–7,88% közötti. Bővebben a számítás a Biztosdöntés.hu cikkében olvasható.
Olvasd el ezt is!


