2024 óta teljesen átalakult a háztartási kutak engedélyezési rendszere Magyarországon. Nem egyszerű kiigazodni, ezért szakemberek szerint ma már elengedhetetlen a tájékozódás, mielőtt bárki kútfúrásba kezdene. A témáról Rózsa Attila, a Magyar Vízkútfúrók Egyesületének elnöke beszélt a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, amelyet az Agroinform szemlézett.
A lakosság számára legfontosabb kategória a háztartási vízigényt kielégítő kutak köre.
Ide tartozhat:
az ivóvíz,
a mosás, fürdés, takarítás,
vécéöblítés,
kertlocsolás,
háztáji állatok itatása,
veteményes öntözése,
autómosás,
gyepöntözés,
vagy akár a kerti medencék feltöltése is.
A jogszabály évi 500 köbméter vízfelhasználásnál húzza meg a határt. Ez alatt még háztartási vízigényről beszélünk.
Az ilyen kisebb, lakossági kutaknál jelenleg nem kötelező vízórát felszerelni. Ám érdemes. Az éves 500 köbméter feletti vízhasználat után ugyanis vízkészlet-járulék fizetési kötelezettség keletkezhet, ez alatt azonban nem. Ezt vízórával a legkönnyebb igazolni.
Rózsa Attila szerint a jelenlegi rendszer „mozaikossá” vált, ezért laikusként rendkívül nehéz eligazodni benne.
A Magyar Vízkútfúrók Egyesületének honlapján ezért külön táblázatok segítik a tájékozódást az engedélyezési kategóriák között.
A fenntartható, természetbarát kertészkedés talán még sosem volt ennyire szükségszerű, így nem véletlen, hogy az esővíz hasznosítása is egyre népszerűbb.
A klímaváltozás okozta szárazság, majd a hirtelen érkező hatalmas esőzések megnehezítik a kertészek dolgát: a talaj gyakran kiszárad, a rövid ideig tartó, heves esők pedig nem tudják hatékonyan pótolni a hiányzó vízmennyiséget. Pontosan ezért nyújt kiváló megoldást az esővízgyűjtő használata, amellyel környezetbarát módon gondoskodhatunk a kertünk öntözéséről - írtuk korábban.
Miért éri meg esővizet gyűjteni? Először is vizet takarítunk meg, ami hosszú távon a pénztárcánknak és a bolygónak is jót tesz. A tetőről lezúduló csapadék nem vész kárba, hanem egy tartályban összegyűjtve hasznosítható. Az esővíz előnye, hogy lágyabb, mint a csapvíz, így a növények jobban képesek hasznosítani – ráadásul a vízgyűjtés segít a talajvédelemben is, hiszen megakadályozza az eróziót és a tápanyagok kimosódását.
Ahogy a Greendex megjegyzi, a rendszer pofonegyszerű: az esővíz az ereszcsatornán keresztül jut el a gyűjtőtartályba egy vízlopón vagy egy szűrőrendszeren át, a tárolóból pedig öntözőkannával vagy szivattyúval is kinyerhető az összegyűlt víz. Egy 40 m²-es tetőről akár 600–700 liter esővíz is gyűjthető egy kiadós esőzés után – ez már jelentős mennyiség egy kiskert számára.
Egyszerű megoldás a hordós vagy tartályos vízgyűjtő, de ha igazán biztosra szeretnénk menni, érdemes föld alatti rendszert kialakítani. Ez bonyolultabb és költségesebb, cserébe viszont akár a ház teljes vízellátását is biztosíthatja, ha szűrőberendezéssel kombináljuk. Az öntözést ilyenkor kerti szivattyúval oldhatjuk meg.
Bármelyik megoldást is választjuk, fontos kiemelni, hogy az esővíz nem alkalmas ivásra, főzésre vagy fürdésre, mivel tartalmazhat szennyeződéseket – például madárürüléket vagy faleveleket. Az ereszcsatorna időnkénti tisztítása is elengedhetetlen, hogy a rendszer hatékony maradjon.
