Érezhetően fiatalodik a hazai ingatlanpiac vásárlói oldala: a Duna House legfrissebb elemzése szerint 2026 első öt hónapjában a vásárlók csaknem fele még nem töltötte be a 40. életévét. A legaktívabb szereplők a 30–40 évesek, akik a tranzakciók közel harmadát adták, és átlagosan a legmagasabb összeget is ők fordították lakásvásárlásra. Az országos tipikus vételár eközben mintegy 50 millió forint körül alakult - írja az Economx.
A felmérés szerint a húszas éveikben járók sem érik be kisebb otthonokkal: első lakásuk átlagosan már 70 négyzetméter körüli, és minden második fiatal családi házat választ. Az ingatlanok mérete a harmincas korosztálynál éri el a csúcsot, ami összefügg azzal, hogy ebben az életkorban egyszerre jelenik meg a családalapítás és a nagyobb otthon iránti igény.
A kereslet földrajzilag is jól elkülönül. A fiatal családalapítók egyre gyakrabban választják az agglomerációt, ahol kedvezőbb négyzetméterárak mellett kertes ingatlanhoz juthatnak, még akkor is, ha ez ingázással jár. A főváros felé arányaiban a középkorú, 50–60 éves vevők fordulnak a leginkább. A 60 év felettiek közel kétharmada vidéki ingatlant vásárol, és közülük minden harmadik kisebb, könnyebben fenntartható otthonba költözik.
Az új építésű lakások iránt ugyanakkor minden korosztályban visszafogottabb az érdeklődés. Még a legaktívabb harmincasok is inkább az azonnal költözhető használt ingatlanokat keresik. Emiatt a beruházók egy része már tudatosan olyan projekteket indít, amelyek ára belefér az Otthon Start program 1,5 millió forintos négyzetméterár-korlátjába, hogy a támogatott hitellel vásárló fiatalokat is meg tudják szólítani.
Az MNB adatai alapján az Otthon Start bevezetése óta a lakáshitelek mintegy 80 százaléka már kamattámogatott konstrukció, miközben jelentősen nőtt az első lakásukat megvásárlók aránya Budapesten és vidéken egyaránt. A hitelközvetítők tapasztalata szerint a fiatalok ma már nem az ingatlan kiválasztásával kezdik a vásárlást, hanem először felmérik, milyen támogatott hitelkonstrukciókra jogosultak, és ehhez igazítják a lakáskeresést. Ez a szemléletváltás hosszabb távon is meghatározhatja a magyar lakáspiac működését.
Hány évnyi nettó átlagbérre van szükség ahhoz, hogy egy 70 négyzetméteres ingatlant megvásároljunk? Ennek nézett utána az utóbbi húsz év statisztikái alapján nemrég a Bank360.hu pénzügyi portál.
Ez az érték 2007-ben 9,1 év volt a használt és 14,4 év az új ingatlanok esetében. Ezek az értékek a 2013-2014-es években 5,6–5,8 évre csökkentek a használt, illetve 10,9–11,0 évre az új ingatlanok esetében.
2025-ben már ismét 7,5 évre volt szükség egy 70 négyzetméteres használt, és 15,6 évre egy ugyanakkora új ingatlan megvásárlásához. A portál jelenlegi becslései szerint a mostani adatok 6,7 év, illetve 13,9 év lehetnek.
"A tavaly végbement gyors ütemű drágulás ellenére a jelenlegi ingatlanárak nem számítanak kirívóan magasnak. Az elmúlt szűk 20 évet vizsgálva úgy tűnik, a korábbi években is előfordult, hogy az átlagkeresethez képest nagyjából a mostani szinten voltak az ingatlanok négyzetméterárai" - jegyzi meg a Bank360.hu, amelynek bővebb számításai itt olvashatóak.
„Budapesten májusban 0,7 százalékkal kerültek lejjebb az árak, így a fővárosban már két egymást követő hónapban történt csökkenés. Ilyenre utoljára 2022 szeptemberében és októberében volt példa, amikor végigsöpört a rezsiválság a lakáspiacon. A fővárosban ráadásul az elmúlt hat hónapból négyszer csökkent az árindex, amire legutóbb 2020 júliusa és decembere között, a koronavírus-járvány kellős közepén volt példa.” – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
