Áthidaló megoldást jelenthet a pótfedezet bevonása, amely megfelelő feltételek mellett lehetővé teheti, hogy a meglévő lakás eladása előtt is megvalósuljon a finanszírozás. A pótfedezetnek szintén ugyanazoknak feltételeknek meg kell felelnie, mint az „első” fedezetnek, azaz jelen esetben a megvásárolni kívánt ingatlannak. Vagyis önállóan forgalomképesnek, jogilag rendezettnek kell lennie.
Előnye, hogy a plusz fedezet bevonásával a még önerőhöz szükséges készpénz helyettesíthető, hiszen így több kölcsönt tudunk felvenni a vásárlásra. Gyakorlatilag a két ingatlan együttes értékének a 80 százalékát teheti ki az igényelhető hitelösszeg. Persze mindez akkor műkdóképes, ha a jövedelmünk elbírja a megemelkedett törlesztőrszletet. (És itt fontos szabály a JTM-korlát: a törlesztőrészlet az összes igazolható bevételünk maximum 50-60 százaléka lehet összegtől függően.)
Fontos tudni, hogy ilyen helyzetben a megvásárolt ingatlan mellett a pluszban bevont pótfedezetre is rákerül a jelzálogteher. Illetve annak tulajdonosa bekerül a hitelügyletbe zálogkötelezettként. Viszont jó hír, hogy a pótfedezet később egy módosítás keretében kivonható a hitelből. Ennek feltétele, hogy a jelzálogteher hez kapcsolód kölcsönből fennáll tartozást teljes egészében elbírja a bentmaradó fedezet.
Mi történik, ha sikerült eladni az ingatlant? A kapott vételárat, amelyet a korábbi ingatlan eladásából származott előtörlesztheti a már kifolyósított hitelbe. Az előtörlesztett összeg a hitel tőkerészébe kerül, így azon kívül hogy kisebb lesz a hitel a havi törlesztő is jelentősen csökken. Fontos azonban, hogy az egész eladáshoz a hitelt nyújtó bank hozzájárulása kell. Előre meg fogják határozni, hogy mekkora előtörleztés mellett engedi ki a második ingatlant a hitelből. Részletesebben a témáról a Bankmonitor cikkében lehet olvasni.
