A legtöbb hitelfedezeti biztosítás alapfedezetekre épül:
- Halál és rokkantság esetén a biztosító jellemzően a teljes fennálló hiteltartozást kifizeti egy összegben – az adós vagy hozzátartozói tehermentesen megtarthatják az ingatlant vagy más fedezetet, mentesülnek a további hiteltörlesztéstől.
- Táppénz és munkanélküliség esetén a biztosító nem a teljes tartozást rendezi, hanem a havi törlesztőrészleteket állja egy meghatározott ideig – jellemzően néhány hónapig –, amíg az adós újra munkába nem áll, vagy a táppénzes állapot meg nem szűnik.
Emellett léteznek kiegészítő szolgáltatások is – ilyen a rettegett betegségek (például a daganatos megbetegedés, szívinfarktus) esetén járó egyösszegű kifizetés, vagy a kórházi napidíj. Ezek elsősorban azok számára fontosak, akiknek egyáltalán nem jár állami táppénz vagy munkanélküli-ellátás – tipikusan vállalkozóknak, őstermelőknek vagy nyugdíjasoknak –, hiszen nekik az alapfedezet munkanélküliségi vagy táppénzes eleme eleve nem nyújt védelmet.
Munkavállalói felmondás esetén azonban nem fizet a biztosító. Közös megegyezésnél viszont már nem egyértelmű a helyzet. Ha a közös megegyezést a munkáltató kezdeményezte, például létszámleépítés miatt és ennek írásbeli nyoma van, akkor kérhető a biztosítótól a törlesztőrészlet átvállalása.
Kötés előtt nézzük át alaposan, mit tekint a szerződés fedezett, illetve kizárt eseménynek a munkanélküliség biztosítási eseménynél.
Már a közös megegyezés aláírásakor kérjünk írásos igazolást vagy hivatkozást arra, hogy a megszüntetést a munkáltató kezdeményezte létszámleépítés vagy szervezeti átalakítás miatt. A Bankmonitor teljes cikke egy konkrét példán keresztül itt olvasható.
3,5 százalékkal, 1084 milliárd forintra nőtt a hazai biztosítók első féléves bevétele a jegybank statisztikája alapján. Ezen belül akadnak kiugró tételek. A halálesetre szóló (kockázati) életbiztosításokra a tavalyinál 12,5 százalékkal több pénzt áldoztak az ügyfelek, a betegségbiztosításoknál pedig több mint két és félszeresére ugrott a díjbevétel.
