Radikális vagyoni különbségeket mutat Európa országai között az UBS globális vagyonjelentése és az Euronews elemzése, amelyről az Economx tudósít. A vizsgált 31 államban az egy felnőttre jutó átlagos vagyon 2024-ben 29 923 és 634 584 euró között szóródott: előbbi Törökország, utóbbi Svájc adata.
Az Európai Unión belül is jelentős a szakadék. A legalacsonyabb átlagvagyont Romániában mérték 44 568 euróval, míg Luxemburg több mint félmillió euróval toronymagasan vezet. Az egész kontinensen mindössze két ország – Svájc és Luxemburg – lépi át az 500 ezer eurós szintet, őket Dánia követi.
A nagy gazdaságok közül az Egyesült Királyság áll a legjobban, míg Olaszország hozza a leggyengébb adatokat. Európa országainak több mint harmadában az átlagos vagyon még a 100 ezer eurót sem éri el. Ebbe a körbe tartozik Magyarország is 55 276 euróval, amellyel a 28. helyen áll a listán – csak Bulgária, Románia és Törökország van mögöttünk.
Más képet mutat ugyanakkor a mediánvagyon, amely jobban tükrözi a középrétegek valós helyzetét, mivel a számokat nem torzítják a szupergazdagok. Ezen a rangsoron Magyarország két helyet javít, és a 26. pozícióba kerül. A különbségek azonban itt is óriásiak: Luxemburgban több mint 365 ezer euró a medián vagyon, míg Törökországban alig haladja meg a 7700 eurót.
A számok egyértelműen kirajzolják a földrajzi törésvonalat: Nyugat- és Észak-Európában jóval magasabb a felhalmozott vagyon, míg Kelet-Európa jelentős lemaradásban van. A leggazdagabb és a legszegényebb ország között az eltérés az átlagvagyon alapján több mint hússzoros, mediánértéken pedig még ennél is nagyobb.
Az Eurostat nemrég a 2024-es GDP-adatok alapján összeállította EU-régiós toplistáját.
Az EU legnagyobb egy főre jutó GDP-jét Kelet- és Közép-Írország érte el, majd az egy régiónak számító Luxemburg és Dél-Írország következik a dobogón. Az ír számokat felfelé tolja az, hogy nagyon sok EU-n kívüli cég az adóoptimalizáció miatt oda viszi az európai központját, tehát ez nem azt jelenti, hogy az ír átlagember ennyivel gazdagabb volna másoknál. A Top 5-be még Hamburg és Prága fért be.
A két legszegényebb Franciaország két tengerentúli területe, Mayotte és Francia Guayana, a földrajzilag Európához tartozó részek közül pedig két bolgár és egy görög régió áll a lista végén.
Az unió húsz legszegényebb régiója között négy magyar található. Észak-Magyarország – azaz Borsod, Heves és Nógrád megye – egy főre jutó GDP-ben az EU-átlag 47 százalékán áll, az Észak-Alföld – Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg –, valamint a Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna) 50 százalékot ért el, míg a Dél-Alföld (Békés, Csongrád, Bács-Kiskun) 52-t.
Budapest az EU-átlag 168 százalékán áll, az EU 11. helyén, igaz, Prága és Bukarest megelőzi.
