A tanulmány készítői 2024-ben 20 ezer, legalább heti tíz órát dolgozó, 15 évesnél idősebb munkavállalót kérdeztek meg Németországban. A vizsgálat több szempont alapján hasonlítja össze a foglalkozásokat, és 1-től (legkevésbé megterhelő) 10-ig (legjobban megterhelő) terjedő skálán értékeli őket. A négy fő értékelési terület a munkaidő (időkeret, túlórák, hétvégi munka); a fizikai terhelés; a pszichés terhelés (stressz, időnyomás, felelősség); valamint a munkakörnyezet (por, hőség, hideg). A cél nem az volt, hogy megtalálják a „legnehezebb munkakört”, hanem hogy összevessék, melyik szakma melyik kategóriában különösen megterhelő.
Összességében az jött ki, hogy elsősorban a vendéglátóipari és az egészségügyi szakmák a legmegterhelőbbek.
A fizikai megterhelés tekintetében például a csúcscsoportban helyezkednek el a gazdálkodók – mind a növénytermesztők, mind az állattartók –, a sok kézi munkát igénylő szakmákhoz vagy akár a tűzoltókhoz hasonlóan. A munkakörnyezet kategóriájában szintén a terhelési skála felső felében találhatók – mind a szántóföldi gazdák, mind az állattartók –, hasonlóan a bányászatban vagy az erdészetben dolgozókhoz.
szarvasmarha állattenyésztés állattartás borjú istálló
A munkaidő tekintetében, amely a hétvégi és éjszakai munkát is magában foglalja, az állattartók állnak az élen.
A munkaintenzitás terén az ápolók terhelése rendkívül magas – akárcsak például a gyermekgondozási vezetőknek, a rendőröknek vagy a postásoknak. Ezek a foglalkozások mind 10-es értéket kaptak, a szántóföldi gazdák és az állattartók ezzel szemben csupán 1-est.
A tanulmány egy további része a cselekvési mozgástérrel foglalkozik – vagyis azzal, hogy a dolgozó mennyire tudja megtervezni a saját munkáját: mikor mit csinál, és mikor tart szünetet. A szántóföldi növénytermesztő gazdák 4-es értéke azt mutatja, hogy viszonylag kevés mozgásteret érzékelnek maguk körül a megkérdezettek.
Az agrár- és erdészeti kutatásban dolgozók ezzel szemben 10-est kaptak, sok vezető beosztású szakemberhez hasonlóan, számolt be a tanulmány eredményeiről röviden az agrarheute.com szakportál cikke, amelyet a Magyar Mezőgazdaság idézett.
Sokféle kutatás készül a szakmák megítéléséről. Egy tavalyi felmérés a megbecsültség és a fizetés arányát vizsgálta.
Az ápolók helyzete a leginkább aggasztó: a magyarok 77 százaléka szerint méltatlanul kevés fizetést kapnak egy rendkívül fontos, társadalmilag nélkülözhetetlen munkáért. Hasonló a helyzet a tanárok és a rendőrök kapcsán is, akik szintén nagy társadalmi hasznossággal bírnak, de fizetésük a válaszadók több mint 60 százaléka szerint rendkívül alacsony - derül ki a No Fluff Jobs állásportál kutatásából.
Az ápolói bértábla sávos: egy pályakezdő ápoló 2025-ben bruttó 300-400 ezer forintot kereshet, míg egy 20 éves tapasztalattal rendelkező szakképzett ápoló bére 500-600 ezer forint lehet pótlékokkal együtt.
Óriási ellentmondás, hogy a társadalom leginkább túlfizetettnek a politikusokat, influenszereket és sportolókat tartja – szakmák, melyek társadalmi fontossága vagy megítélése érezhetően alacsonyabb az anyagi elismerésükhöz képest.
