Megdöbbentő mértékű a kiégés, a depresszió és az öngyilkossági kockázat a magyar orvosok körében – derül ki a Magyar Orvosi Kamara, az ELTE és a Szegedi Tudományegyetem közös, reprezentatív felmérésének első eredményeiből. A közel 1400 válaszadót vizsgáló kutatás a kamara 32 ezer tagjára nézve ad reprezentatív képet, és már most látszik, hogy több területen is sokkal rosszabb a helyzet, mint amit az eddig is riasztó nemzetközi tanulmányok jeleztek - számolt be az Economx.
A MOK elnöke, Álmos Péter az eLitMednek elmondta: 100 magyar orvosból kettőnél súlyos öngyilkossági veszélyt azonosítottak, és minden ötödiknél kimutatható a fokozott kockázat. A jelenség nemzetközi szinten is ismert: friss kutatások szerint az orvosok öngyilkossági aránya számos országban meghaladja a lakosság körében tapasztalhatót, különösen a nők körében, ahol a rizikó akár 70 százalékkal is magasabb lehet.
A felmérés szerint a magyar orvosok 42 százaléka depresszióval, 28 százaléka szorongással küzd – ez érdemben magasabb a WHO által az európai egészségügyi dolgozóknál kimutatott átlagértékeknél. Az alkoholproblémák aránya is kétszerese a kontinens átlagának: a válaszadók 8,9 százalékánál merült fel kóros szerhasználat.
A kiégés mértéke szintén drámai: a megkérdezettek 52,8 százaléka érzelmileg kimerült, 42,8 százaléknál jelentkezik deperszonalizáció, és 45,9 százalék számolt be a személyes teljesítmény csökkenéséről. A legfiatalabb korosztály különösen érintett: a 25–35 évesek 96,7 százaléka legalább egy területen közepes vagy magas szintű kiégést jelzett.
A terhelést a túlmunka erősen fokozza: minden második orvosnak két állása van, minden negyedik havonta legalább öt ügyeletet visz. Magasabb a kiégés foka az állami szektorban dolgozók körében, mint a magánegészségügyben.
Álmos Péter szerint a helyzet sürgős beavatkozást igényel: csak rendszerszintű, humánus változtatásokkal érhető el, hogy az orvosok hosszú távon is a gyógyításra tudjanak koncentrálni.
Közben pedig feltartóztathatatlanul folytatódik a magánegészségügy térnyerése Magyarországon. Az NN Biztosító adatai szerint a 18–69 éves internetezők 55 százaléka az elmúlt két évben legalább egyszer igénybe vette a magánellátást, 70 százalékuk pedig tervezi, hogy a jövőben is így tesz. Leginkább a 30–39 éves, felsőfokú végzettségű budapestiek fordulnak magánorvoshoz, míg az idősebbek és a kisebb településeken élők számára kevésbé elérhető ez a lehetőség.
Egy szakorvosi vagy diagnosztikai vizsgálat átlagosan 29 258 forintba kerül a magánegészségügyben – derült ki nemrég az NN Biztosító Magánorvosi Árindexéből. A felmérés szerint a vidéki betegek jóval kedvezőbb árakkal találkoznak, mint a fővárosiak: egy vizsgálat átlagosan 7705 forinttal olcsóbb Budapesten kívül.
A kutatás tíz budapesti és tíz vidéki szolgáltató árait hasonlította össze a leggyakoribb szakorvosi és diagnosztikai vizsgálatoknál. Az eltérések jelentősek: egy nőgyógyászati vizsgálat 25–40 ezer forint, a bőrgyógyászati kontroll 20–40 ezer forint között mozog, míg kismedencei ultrahangot 18 ezer forintért is lehet találni, de van, ahol 37 ezer forintot kérnek érte.
