Világszerte körülbelül 630 ezer százéves, vagy idősebb ember él, túlnyomó többségük pedig mindössze 10 országban az ENSZ legfrissebb becslései szerint. Minden ötödik százéves, azaz körülbelül 123 ezer ember Japánban él, ahol a világon az egyik legmagasabb a várható élettartam is: a nők esetében 88 év, a férfiaknál pedig 82 év - írja az Economx.
A 10 ország, ahol a legtöbb 100 év feletti ember él:
1. Japán
2. Egyesült Államok
3. Kína
4. India
5. Franciaország
6. Olaszország
7. Oroszország
8. Németország
9. Nagy-Britannia
10. Spanyolország
Népességarányos nézve Franciaország, Görögország és Olaszország közelebb kerül az élmezőnyhöz, de Japán e tekintetben és az élbolyban található. Kutatók szerint az eredmény valószínűleg a táplálkozás, a testmozgás és az egészséges életkörnyezet, vagyis az alkohol, valamint a dohányzás kerülése, az orvosi ellátáshoz való hozzáférés, az elegendő alvás és a megfelelő stresszkezelés kombinációjának köszönhető.
Nemzetközi összehasonlításban Szardínián különösen hosszan élnek az emberek, kiváltképp a sziget úgynevezett „kék zónájában”: Ogliastra, Barbagia di Ollolai és Barbagia of Seulo településeken - írtuk korábban.
Giovanni Mario Pes, a sokáig tartó élet kutatója szerint négy kulturális sajátosságnak köszönhető a „kék zóna" lakóinak hosszú és boldog az élete:
Napi mozgás. Az itt lakók folyamatosan mozognak, ráadásul a táj is dimbes-dombos.
Friss házias ételek fogyasztása. Húst csak havonta négy-öt alkalommal kerül az asztalra, fehérje szükséglet nagy részét bab evéssel elégítik ki.
Közösségi élet nyugdíjasként is. Nincs elszigeteltség, a helyi társadalom tartja a kapcsolatot az idősekkel, bevonja őket a közösségi életbe.
Vallásosság, spiritualitás. Az ima és a spiritualitás a kor előrehaladtával hozzájárulhat az élet elégedettséghez.
Korábban idéztük a Stanford Egyetem kutatását, amelyben a tudósok különböző molekulákat követtek nyomon 25 és 75 év közötti embereknél. Két, az életkorral összefüggő jelentős változást figyeltek meg előbb 44, aztán 60 éves korban.
Az első változási hullám során a szív- és érrendszeri betegségekkel összefüggésbe hozható molekulák, valamint a koffein, az alkohol és a lipidek anyagcseréjének képessége változott meg.
A második hullám az immunrendszer szabályozásában, a szénhidrát-anyagcserében és a veseműködésben szerepet játszó molekulákat érintette.
Mindkét időszakban megfigyelhetők voltak a bőr és az izmok öregedéséhez kapcsolódó molekuláris változások.
Olvasd el ezt is!
