A Stanford Egyetem tudósai egy friss kutatásban különböző molekulákat követtek nyomon 25 és 75 év közötti embereknél, és két, az életkorral összefüggő jelentős változást figyeltek meg előbb 44, aztán 60 éves korban.
A tanulmány szerint az öregedés nem egy lassú és állandó folyamat, hanem gyorsítottan megy végbe két részletben. A kutatás során 108 önkéntest követtek nyomon, akik egy és közel hét év közötti időtartamban néhány havonta vér- és székletmintákat, valamint bőr-, száj- és orrmintákat adtak le. A kutatók 135 000 különböző molekulát (RNS, fehérjék és metabolitok) és mikrobát vizsgáltak.
„Kiderült, hogy a 40-es évek közepe a drámai változások időszaka, akárcsak a 60-as évek eleje - és ez igaz, függetlenül attól, hogy milyen molekulákat nézünk” - mondta Prof Michael Snyder, genetikus, a tanulmány egyik szerzője.
A negyvenes évek közepén megfigyelhető kiugrás az öregedésben némileg váratlanul érte a szakembereket. Kezdetben azt feltételezték, hogy a menopauza utáni változások eredménye lehet, az adatok ugyanakkor nem ezt mutatták, mert a férfiaknál is ugyanilyen tendenciát tapasztaltak.
Változás hullámokban
Az első változási hullám során a szív- és érrendszeri betegségekkel összefüggésbe hozható molekulák, valamint a koffein, az alkohol és a lipidek anyagcseréjének képessége változott meg.
A második hullám az immunrendszer szabályozásában, a szénhidrát-anyagcserében és a veseműködésben szerepet játszó molekulákat érintette.
Mindkét időszakban megfigyelhetők voltak a bőr és az izmok öregedéséhez kapcsolódó molekuláris változások.
A kutatás eredményei összhangban vannak korábbi megfigyelésekkel, amelyek szerint bizonyos, az öregedéssel összefüggő betegségek kockázata nem fokozatosan, hanem ugrásszerűen növekszik.Például az Alzheimer-kór és a szív- és érrendszeri betegségek kockázata 60 éves kor után meredeken emelkedik - írja a Portfolio.
A kutatók szerint ez a hosszú élet egyik titka
Korábban írtunk az Edinburghi Egyetem kutatócsoport vizsgálatáról, hogy mennyire ellensúlyozza a kedvező életmódváltás a kedvezőtlen genetikai adottságokat az embereknél. A kutatásban az Egyesült Királyság biobankjának statisztikáit használták fel. 354 ezer ember 13 évre vonatkozó egészségügyi adatait elemezték.
Azt találták, az egészséges életmód akár 62 százalékkal csökkentheti a genetikai alapú rövidebb élettartam kockázatát. Így körülbelül öt évvel növelhető meg az élethossz.
Emellett azt is megállapították, az egészségtelen életmódot folytató embereknél 78 százalékkal nagyobb a korai halálozás esélye, függetlenül a genetikájuktól.
