Bár a Vidéki Otthonfelújítási Program hivatalosan 2026. június 30-án zárul, a támogatást igénylők számára ennél jóval korábban is fontos határidők érkeznek. A felújításokat ugyanis addigra nemcsak be kell fejezni, hanem a számlákat is ki kell fizetni, ráadásul az előfinanszírozó hitelt kínáló bankok közül egyesek már június első napjaiban lezárják az igénylések befogadását - derül ki a Bankmonitor összeállításából.
A támogatás utófinanszírozott, vagyis a munkálatok költségeit előre ki kell fizetni, és csak ezt követően igényelhető vissza a támogatás összege a Magyar Államkincstártól (MÁK).
Azok számára, akik nem rendelkeznek elegendő saját forrással, a kamattámogatott felújítási hitel jelenthet megoldást. Az OTP Bank azonban már jelezte, hogy a Vidéki Otthonfelújítási Kölcsön kérelmeit legkésőbb 2026. június 10-ig fogadja be, a szerződéskötésekre pedig június 23-ig kerülhet sor.
A program keretében a preferált kistelepüléseken élő gyermekes családok és nyugdíjasok a felújítási költségek 50 százalékát, legfeljebb 3 millió forintot igényelhetnek vissza. A támogatás feltétele, hogy az anyagköltség és a munkadíj aránya fele-fele legyen.
Szakértők szerint azoknak, akik még szeretnének élni a lehetőséggel, mielőbb lépniük kell: el kell indítaniuk a hiteligénylést, és biztosítaniuk kell, hogy a kivitelező június végéig befejezze és leszámlázza a munkát. A program esetleges meghosszabbításáról egyelőre nincs hivatalos információ.
Első ránézésre Budapest tűnhet az ország legdrágább lakáspiacának. A Zenga Ingatlan Radar 2026. májusi adatai szerint a fővárosban 1,505 millió forint az átlagos hirdetési négyzetméterár. Ez azt jelenti, hogy egy 45 négyzetméteres lakást átlagosan közel 67,7 millió forintért kínálnak eladásra.
A másik véglet Nógrád vármegye, ahol az átlagos hirdetési négyzetméterár 336 ezer forint. Ugyanekkora, 45 négyzetméteres ingatlan ott nagyjából 15,1 millió forintba kerülne. A különbség óriási, mégsem biztos, hogy pusztán a négyzetméterár mutatja meg, hol a legnehezebb lakást venni.
A Bankmonitor elemzése szerint érdemes az előbbiek mellett azt is megnézni, mekkora jövedelemből kell kigazdálkodni a vásárlást. A KSH adatai alapján 2026 első negyedévében Budapesten 672 374 forint volt a nettó átlagbér, míg Békés vármegyében csak 421 446 forint. Vagyis az alacsonyabb lakásárak sokszor alacsonyabb fizetésekkel párosulnak.
Ez jelentősen átírja a sorrendet. Ha azt vizsgáljuk ugyanis, hány havi átlagbér kell egy 45 négyzetméteres lakás megvásárlásához, már nem Budapest áll az élen. A fővárosban 100,73 havi átlagbérből jön ki egy ilyen ingatlan, Somogy vármegyében viszont 110,28 havi fizetésre lenne szükség. Így ebben az összevetésben Somogy tűnik a legdrágábbnak.
Az árak változása is nagy szórást mutat. A hirdetési négyzetméterár Borsod-Abaúj-Zemplénben és Jász-Nagykun-Szolnokban 28 százalékkal, Tolnában 23 százalékkal nőtt egy év alatt. Budapesten 12 százalékos, Somogyban 6 százalékos emelkedést mértek. Az olcsóbb térségekben tehát több helyen gyorsabb volt a drágulás, miközben a jövedelmek nem mindenhol tudták tartani a tempót.
