A zártkerti ingatlanok eredetileg lakóövezetekhez közeli, mezőgazdasági célra kijelölt területek voltak – kertek, szőlők, gyümölcsösök –, amelyekre gyakran hétvégi házak épültek. Ma sok ilyen ingatlant már nyaralóként, hobbikertként vagy akár állandó lakóhelyként használnak, mégis mezőgazdasági külterületként tartják őket nyilván.
Amint arról beszámoltunk, a besorolás eddig számos problémát okozott: a tulajdonosok nem vehettek fel lakáscélú hitelt, nem voltak jogosultak családtámogatásokra, és komoly korlátokkal szembesültek az értékesítés során is, mivel ezekre az ingatlanokra szigorú földforgalmi szabályok vonatkoztak. A beépíthetőség is korlátozott volt, ráadásul különféle fenntartási kötelezettségekkel (például gyommentesítés, művelési elvárások) kellett számolni. Az új szabályozás megszünteti a jogi és a tényleges használat közötti ellentmondást: az ingatlanok lakófunkciója így jogilag is elismerést nyerhet, ami megkönnyíti a használatot és az eladást. Fontos kitétel, hogy a kivonás nem számít más célú hasznosításnak, így nem kell földvédelmi járulékot fizetni miatta.További előny, hogy az így átminősített területek kikerülnek a mező- és erdőgazdasági földekre vonatkozó elővásárlási jog hatálya alól. Az átminősítés akár az ingatlan egy részére is kérhető.
„A jogszabályi változás mérföldkő a zártkerti ingatlanok piacán, ugyanis megnyitja az utat az eddig elérhetetlen finanszírozási lehetőségek és támogatások előtt. Adataink szerint a zártkerti és üdülőövezeti ingatlanok forgalma 2023 óta folyamatosan élénkül” – mondta Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője.
A keresleti adatok alapján 2025 nyarán kétszer annyian érdeklődnek zártkerti ingatlanok iránt, mint egy évvel korábban, ami erős jelzése a szabályozás élénkítő hatásának. 2024-ben az adásvételek száma 64%-kal haladta meg az előző évit, 2025-ben pedig már az év első hónapjaiban elértük a tavalyi teljes éves szintet. Ez azt mutatja, hogy a szektor iránt erős a kereslet, amelyet a jelenlegi törvénymódosítás tovább fokoz majd.
Az átlagos eladási ár megyénként nagy eltérést mutat. Budapesten egy zártkerti ingatlan átlagosan 82,7 millió forintért kelt el, míg Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében mindössze 14,4 millió forint volt az átlagár. A legmagasabb értékeket Hajdú-Biharban regisztrálták, ahol az átlagár közel 100 millió forintot tett ki. Országosan az átlagos négyzetméterár 467 ezer forint körül alakult.
Olvasd el ezt is!
