A hideg hónapokban hajlamosak vagyunk ritkábban ablakot nyitni, ám a zárt helyiségekben ilyenkor könnyen romlik a levegő minősége. A mindennapi tevékenységek – például a főzés, a fürdés, a takarítószerek és az illatosítók használata –, valamint a bútorokból és burkolatokból felszabaduló vegyületek egyaránt terhelik a beltéri levegőt. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) tájékoztatója szerint a kilélegzett szén-dioxid és a keletkező pára ugyancsak felgyülemlik a lakásban. A nem megfelelő légcsere rontja a közérzetet, és kedvez a penészgombák, poratkák, vírusok és baktériumok elszaporodásának, ami különösen az allergiásoknak és az asztmásoknak okoz gondot.
A szakemberek ezért azt javasolják, hogy naponta többször, rövid időre tárjuk ki teljesen az ablakokat, lehetőleg kereszthuzatot teremtve. A gyors légcsere sokkal kevésbé hűti le a falakat és a berendezési tárgyakat, mint a hosszan, résnyire nyitva hagyott ablak. Különösen fontos a szellőztetés főzés, fürdés és takarítás után, emellett főzés közben érdemes páraelszívót használni, valamint mérsékelni az erős illatosítók és tisztítószerek alkalmazását.
Az időzítésre is ügyelni kell: hideg, szélcsendes téli estéken – főleg ott, ahol sokan fűtenek szilárd tüzelőanyaggal – a kültéri levegőben feldúsulhatnak a szennyező anyagok. Ilyenkor érdemes kora délutánra időzíteni az ablaknyitást, figyelembe véve a légszennyezettségi adatokat. Fontos tudni, hogy a légtisztítók és a hagyományos split klímák nem helyettesítik a szellőztetést, mivel nem biztosítanak frisslevegő-utánpótlást. A rossz beltéri levegő kiemelten veszélyezteti a gyermekeket, az időseket, a várandósokat, valamint a krónikus légzőszervi és szív-érrendszeri betegeket. Bővebben a témáról a 24.hu hírportál ír.
A szőllőztetést nem helyettesíti, de bizonyos növények segítik tisztítani a szoba levegőjét. Íme 7 növény, amelyekről bővebben itt lehet olvasni:
1. Szobai futóka
2. Fikusz
3. Páfrány
4. Aloe vera
5. Szobaborostyán
6. Buzogányvirág
7. Vitorlavirág
Olvasd el ezt is!


