A nagyszülő-unoka kapcsolat nemcsak érzelmi, hanem egészségügyi szempontból is aranyat ér: egy berlini kutatás szerint azok a nagyszülők, akik aktívan részt vesznek unokáik életében, akár öt évvel tovább élhetnek - számol be a Hovege.hu. A húsz évig tartó vizsgálat 37 százalékkal alacsonyabb halálozási arányt mutatott ki azoknál, akik rendszeresen vigyáztak unokáikra azokkal szemben, akik nem.
A pozitív hatások sora azonban itt nem ér véget. A gyakori közös játék és beszélgetés igazi szellemi tréningnek számít: az aktív nagyszülők agya rugalmasabb marad, problémamegoldó képességeik fejlődnek, és kisebb eséllyel alakul ki náluk demencia. Egy másik kutatás kimutatta, hogy az unokázás a fizikai egészségre is kedvezően hat: már egy közös játék után is mérhetően csökken a vérnyomás, rendeződik a szívritmus és javul a keringés.
A lelki jólét szintén szoros összefüggésben áll a családi kapcsolatokkal. A nagyszülők 72 százaléka arról számolt be, hogy kevésbé érzi magát magányosnak, ha rendszeresen találkozik unokáival. Ez a társas közelség és a közös élmények jelentős védelmet nyújtanak a depresszió ellen is. A nevetés, a mesélés és a közös élmények így nemcsak a gyermekek fejlődését, hanem az idősebbek lelki egészségét is szolgálják.
A modern társadalmakban, ahol a nagycsalád szerepe háttérbe szorult, különösen felértékelődik tehát az unokázás. Nemcsak a magány problémáját oldja meg, de az életörömöt is visszahozza a mindennapokba.
Némiképp azonban bonyolítja sajnos az unokákkal töltött idő megszervezését, hogy sok magyar gondolja úgy: idős korában is munkára kényszerülhet, mert nem fog kijönni az időskori ellátásából. Mindössze a lakosság 20 százaléka gondolja úgy, hogy nem lesz szüksége a nyugdíj melletti munkavállalásra – derült ki az OTP Nyugdíjpénztár megbízásából készült Pulzus felmérésből.
A megkérdezettek közül legtöbben (26%) úgy vélik, hogy napi 4 órát kell majd dolgozniuk, de magas azok aránya is, akik napi 8 órás munkavégzésre számítanak nyugdíjasként. A felmérésből megállapítható, hogy azok, akiknek csak pár évük van a nyugdíjkorhatár eléréséig, inkább alkalmi munkában gondolkodnak.
Az X-generációhoz tartozó 40 és 59 év közötti válaszadók relatív többsége (26%) teljes állású munkában gondolkodik, 20 százalékuk részmunkaidős foglalkoztatásban. A fiatal válaszadók gondolják legkevésbé, hogy nem lesz szükségük a nyugdíj melletti munkavégzésre (17%), ugyanakkor közel harmaduk részmunkaidőre voksolna időskorában.
