A sertéshúsfogyasztás, a sertésállomány és a sertéstartók száma is csökken Európa legtöbb országában. Magyarországot is visszaesés jellemzi. Azonban az európai konyhák hagyományos alapanyaga sokkal jobban tartja magát itthon, mint például Németországban.
Az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent Európában a sertéshús-fogyasztás
Az utóbbi évtizedekben többen egészségtelen élelmiszernek kiáltották ki a sertéshúst, de továbbra is van igény jó minőségű sertéshústermékekre Európában. Azonban a negatív kampányok hatására kisebb, mint korábban. Emiatt például 2012 és 2022 között hat százalékkal csökkent a sertésállomány a kontinensen.
Fitos Gábor, a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének elnöke szerint bár itthon is volt visszaesés, kevésbé jelentős, mint Európa nyugati felében. Emellett az utóbbi években sokat fejlődött a hazai szektor. Hatékonyságban előrelépett a sertéságazat, miután megvalósult a tenyésztéshez szükséges számos fejlesztés. 2023-at pedig összességében jövedelmező évnek mondhatja a magyar ágazat. Persze továbbra is vannak problémák.
Az étkezési szokások megváltozása és a sertéshús elleni negatív kampány miatt nem annyira népszerű a hazai lakosság körében, mint harminc-negyven éve. Ezzel a folyamattal meg kell küzdenünk. A sertéshús ára időközben emelkedett, ezért nem mindenki tudja megengedni magának, hogy hetente többször sertéshúst vásároljon, de figyelembe kell venni, hogy a fiatalabb korosztály kevesebb sertéshúst fogyaszt, mint az idősebb generáció. Németországban például az utóbbi öt évben tíz kilogrammal csökkent az egy főre jutó húsfogyasztás. Ez egyértelműen a kormányzati politikának és a zöld szervezetek lejárató kampányának is betudható. Idehaza ennyire drasztikus sertéshúsfogyasztás csökkenésről nem kell beszélni, de tíz százalékos visszaesésre biztosan kell számítani
- idézi Fitos Gábort a Növényvédőszer.
Egyre kevesebb hús fogy a leggazdagabb országokban
Egyébként megdőlni látszik az az élelmiszeripari tétel, amely szerint a jövedelem növekedésével együtt nő a húsfogyasztás. A 2023-2032-es időszakra vonatkozóan készítette el közös jelentését a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), valamint az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezete, a FAO.
Eszerint a vizsgált időszak végére az elfogyasztott állati fehérjék 41 százaléka lesz baromfihús az északi féltekén. Egyébként globálisan az elmúlt három évtizedben a sertés- és marhahúsfogyasztás stagnált, a csirkehúsé viszont 70 százalékkal emelkedett.
A baromfialapú termékek előretörése leginkább azzal magyarázható, hogy a baromfiszektornak a legkisebb karbonlábnyoma. Emellett az állatjóléti és a humán egészségügyi szempontoknak is könnyebben megfeleltethető.
Megjegyzik, a magasabb jövedelmű területeken - Nyugat-Európában és Észak-Amerikában - a számítások szerint folyamatosan csökken az egy főre jutó éves húsfogyasztás. 5-10 százalékkal eshet vissza 2032-ig. Hozzáteszik, jelenleg ezekben a régiókban él a világ lakosságának az egyhatoda, azonban ők adják a globális húsfogyasztás harmadát.
