Akár 10 százalékkal is csökkenhet az egy főre jutó húsfogyasztás Nyugat-Európában és Észak-Amerikában a következő 10 évben. Az elfogyasztott hús több mint 40 százaléka pedig baromfi lehet.
Mégsem igaz, hogy minél gazdagabb valaki, annál több húst fogyaszt
Megdőlni látszik az az élelmiszeripari tétel, amely szerint a jövedelem növekedésével együtt nő a húsfogyasztás. A 2023-2032-es időszakra vonatkozóan készítette el közös jelentését a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), valamint az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezete, a FAO.
Eszerint a vizsgált időszak végére az elfogyasztott állati fehérjék 41 százaléka lesz baromfihús az északi féltekén. Egyébként globálisan az elmúlt három évtizedben a sertés- és marhahúsfogyasztás stagnált, a csirkehúsé viszont 70 százalékkal emelkedett.
A Qubit szerint a baromfi alapú termékek előretörése leginkább azzal magyarázható, hogy a baromfiszektornak a legkisebb karbonlábnyoma. Emellett az állatjóléti és a humán egészségügyi szempontoknak is könnyebben megfeleltethető.
Megjegyzik, a magasabb jövedelmű területeken, Nyugat-Európában és Észak-Amerikában, a számítások szerint folyamatosan csökken az egy főre jutó éves húsfogyasztás. 5-10 százalékkal eshet vissza 2032-ig. Hozzáteszik, jelenleg ezekben a régiókban él a világ lakosságának az egyhatoda, azonban ők adják a globális húsfogyasztás harmadát.
Húsipari cég mérte fel a húsfogyasztási szokásainkat
A tudatos táplálkozás egyre népszerűbb itthon és már komoly tábora van a lakosság körében – mutatnak rá a Pápai Hús, idén április során készített kutatásának eredményei. A vaalamivel több mint 4 ezer ember bevonásával készült felmérés szerint a megkérdezettek 20 százaléka pontosan számontartja a naponta bevitt kalóriamennyiséget, de a válaszadók több mint fele (55,6 százalék) például odafigyel a megvásárolt húsáruk és készítmények zsírtartalmára is.
A felmérésből az is kiderül, hogy legtöbben (16,4 százalék) a cukrot iktatják ki étrendjükből, feltehetően a diabétesz vagy annak veszélye miatt.
A válaszadók csaknem 30 százaléka azt mondta, egészségügyi okok miatt választott speciális értendet vagy követ diétát, míg mintegy 15 százalék a súlyproblémáira vezette vissza döntését. Egy kicsiny (2 százalék), ám jól látható kör viszont a környezet védelmével indokolja diétáját.
Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy húsfogyasztó nemzet vagyunk. A válaszadók majdnem 90 százaléka elmaradhatatlan alkotóelemként jelöli étrendjében a húsokat és feldolgozott hústermékeket. Így az talán nem mondható meglepőnek, hogy a fogyasztók 96 százaléka hetente többször – de köztük sokan (33 százalék) akár naponta is – eszik húst. A hús kedveltsége még a diétázók körében is magas. Részletekre bontva; a válaszadók 63 százaléka bármilyen húst beépít diétájába.
A legkedveltebb a szárnyas és a sertéshús, népszerűségük immár hosszú évek óta kikezdhetetlen, ám érdekes adat mutatkozik a húspreferenciák terén. Bár a magyarországi halfogyasztás jóval az európai átlag alatt van, a Pápai Hús kutatása már figyelemre méltó változásra mutat rá. A kérdésekre válaszolóknak ugyanis majdnem harmada (29,5 százalék) halat fogyaszt a leggyakrabban.
Igencsak figyelemre méltó eredmény, hogy hiába az utóbbi években rendkívül árérzékeny kereskedelmi környezete 10-ből 9 fogyasztó (93,7 százalék) hajlandó a magasabb jobb minőségi húsért, akár többet is kiadni.
