Mégsem igaz, hogy minél gazdagabb valaki, annál több húst fogyaszt

Megdőlni látszik az az élelmiszeripari tétel, amely szerint a jövedelem növekedésével együtt nő a húsfogyasztás. A 2023-2032-es időszakra vonatkozóan készítette el közös jelentését a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), valamint az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezete, a FAO.

Eszerint a vizsgált időszak végére az elfogyasztott állati fehérjék 41 százaléka lesz baromfihús az északi féltekén. Egyébként globálisan az elmúlt három évtizedben a sertés- és marhahúsfogyasztás stagnált, a csirkehúsé viszont 70 százalékkal emelkedett.

A Qubit szerint a baromfi alapú termékek előretörése leginkább azzal magyarázható, hogy a baromfiszektornak a legkisebb karbonlábnyoma. Emellett az állatjóléti és a humán egészségügyi szempontoknak is könnyebben megfeleltethető.

Megjegyzik, a magasabb jövedelmű területeken, Nyugat-Európában és Észak-Amerikában, a számítások szerint folyamatosan csökken az egy főre jutó éves húsfogyasztás. 5-10 százalékkal eshet vissza 2032-ig. Hozzáteszik, jelenleg ezekben a régiókban él a világ lakosságának az egyhatoda, azonban ők adják a globális húsfogyasztás harmadát.

Húsipari cég mérte fel a húsfogyasztási szokásainkat

A tudatos táplálkozás egyre népszerűbb itthon és már komoly tábora van a lakosság körében – mutatnak rá a Pápai Hús, idén április során készített kutatásának eredményei. A vaalamivel több mint 4 ezer ember bevonásával készült felmérés szerint a megkérdezettek 20 százaléka pontosan számontartja a naponta bevitt kalóriamennyiséget, de a válaszadók több mint fele (55,6 százalék) például odafigyel a megvásárolt húsáruk és készítmények zsírtartalmára is.

A felmérésből az is kiderül, hogy legtöbben (16,4 százalék) a cukrot iktatják ki étrendjükből, feltehetően a diabétesz vagy annak veszélye miatt.

A válaszadók csaknem 30 százaléka azt mondta, egészségügyi okok miatt választott speciális értendet vagy követ diétát, míg mintegy 15 százalék a súlyproblémáira vezette vissza döntését. Egy kicsiny (2 százalék), ám jól látható kör viszont a környezet védelmével indokolja diétáját.

Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy húsfogyasztó nemzet vagyunk. A válaszadók majdnem 90 százaléka elmaradhatatlan alkotóelemként jelöli étrendjében a húsokat és feldolgozott hústermékeket. Így az talán nem mondható meglepőnek, hogy a fogyasztók 96 százaléka hetente többször – de köztük sokan (33 százalék) akár naponta is – eszik húst. A hús kedveltsége még a diétázók körében is magas. Részletekre bontva; a válaszadók 63 százaléka bármilyen húst beépít diétájába.

A legkedveltebb a szárnyas és a sertéshús, népszerűségük immár hosszú évek óta kikezdhetetlen, ám érdekes adat mutatkozik a húspreferenciák terén. Bár a magyarországi halfogyasztás jóval az európai átlag alatt van, a Pápai Hús kutatása már figyelemre méltó változásra mutat rá. A kérdésekre válaszolóknak ugyanis majdnem harmada (29,5 százalék) halat fogyaszt a leggyakrabban.

Igencsak figyelemre méltó eredmény, hogy hiába az utóbbi években rendkívül árérzékeny kereskedelmi környezete 10-ből 9 fogyasztó (93,7 százalék) hajlandó a magasabb jobb minőségi húsért, akár többet is kiadni.