A magyarországi háztartások fogyasztása ha lassan is, de egyre közelebb került az uniós átlaghoz az elmúlt években. Azonban így is csak egy tagállam rendelkezik a magyarnál gyengébb mutatóval ezen a területen.
Van még hová nőnie a magyarok átagfogyasztásának
2 százalékkal került közelebb a magyarok éves átlagfogyasztása az uniós átlaghoz tavaly. Az Eurostat vásárlóerő-paritással kiigazított adatai szerint amíg 2021-ben 70 százalékon állt Magyarország mutatója ezen a területen, 2022-ben már 72 százalékon. A fejlődés ellenére az Európai Unióban csupán a bolgár érték alacsonyabb a magyarnál, ahol az eu-s átlag 67 százalékát érte el az egyéni fogyasztás.
A szomszédos országok közül például Szlovákia ezen mutatója 73 százalékon áll, Horvátországé pedig 75 százalékon. A csehek az uniós átlag 83 százalékát, a lengyelek a 86 százalékát, a románok a 88 százalékát érik el. A lista legelején Luxemburg áll 138 százalékkal. Őket követik a németek 119-cel, valamint az osztrákok 118-cal.
Meglepő lehet Románia 88 százalékos értéke, amivel jócskán Magyarország előtt jár. A 444 megjegyzi, a román fogyasztást jelentősen támogatja a nagyszámú román vendégmunkás hazautalása.
Ennyit érnek a magyar fizetések a boltban EU-s összevetésben
A vizsgált 42 európai ország közül Magyarország a 30. helyen állt tavaly az egy főre jutó átlagos, éves vásárlóerő mértékét tekintve. Az 8751 eurós értékkel (durván 3,4 millió forint jelenlegi árfolyamon) a kontinens átlagának a 54 százalékát értük el – áll a GfK (Growth from Knowledge) Vásárlóerő 2022 tanulmányában.
Az egy évvel korábbi tanulmányhoz hasonlóan Budapest állt az első helyen az országban: ott 11293 euró jutott átlagosan egy fő kiadásaira és megtakarításaira. Ez 29 százalékkal több volt, mint az országos átlag. 20 megyéből csak ötnek volt átlagon felüli vásárlóereje. Magának a fővárosnak – megyének tekintve –, valamint Pest, Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megyéknek.
Magyarországon a vásárlóerő az előző évhez képest (7643 euró) közel 15 százalékos növekedést mutat, azonban érdemes árnyaltan vizsgálni a képet a turbulens gazdasági viszonyok, például a két számjegyűvé váló infláció miatt
- nyilatkozta Kui János, a GfK geomarketing magyarországi szakértője október végén.
Visszaesett az élelmiszer-fogyasztás
Egyébként a rendkívül magas magyarországi infláció hatással volt a lakosság fogyasztási szokásaira. Idén áprilisban mintegy 12,6 százalékkal kevesebb terméket vásároltak a magyarok, mint a tavalyi év negyedik hónapjában.
Legnagyobb mértékben Somogy megyében spóroltak, itt az előző évhez képest 15 százalékkal kevesebbet adtak ki idén az emberek élelmiszerre. Az élelmiszerek áraiban tapasztalható rekord-inflációnak köszönhetően még a fővárosban is visszafogták költéseiket a magyarok, itt 10 százalékos az eltérés 2022-höz képest.
Gulyás Árpád, a Csurgó-COOP Zrt. vezérigazgatójának tájékoztatása szerint bár az üzletláncnál nem csökkent vészesen a forgalom, de az egyértelműen érezhető, hogy az emberek óvatosabban vásárolnak. Az alapélelmiszerek közül leginkább a hús és a kenyér forgalma csökkent és bár a somogyiak vásárlási szokásaikon alapvetően nem változtattak, de gyakran kevesebb és rosszabb minőségű helyettesítő termékeket raknak inkább a kosárba. Az COOP-nál arra kíváncsiak, hogy a nyári melegben a lakosság vajon hasonló arányban fog-e hideg üdítőkre költeni, mint azt tavaly tette.
Összességében idén 7,5 százalékkal több pénzt hagytak ott a magyarok az élelmiszerüzletekben, mint 2022-ben, de eközben ezért a pénzért 12,6 százalékkal kevesebb árucikket vihettek haza.
