A hagyomány szerint borivó nemzet vagyunk, de azt adatok azt mutatják, hogy sörből több fogy a hazai piacon. A KSH hiánypótló összeállításából az is kiderül, hogy a házasok vagy a szinglik, a férfiak vagy a nők a nagyobb fogyasztók, és fény derül a mindenkit érdeklő titokra, a mennyiségre.


A hazai sörgyárak meghatározó szerepet töltenek be a termelésben, 2020-ban a sörgyártás kibocsátásának 97%-át a legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások állították elő. A kínálatot a reneszánszukat élő kisüzemi, kézműves termékeket gyártó sörfőzdék egészítik ki. A sörgyártás a 2010-es évek első felében változatosan alakult, majd 2015 és 2019 között folyamatosan nőtt. 2020-ban azonban a kibocsátás (100,3 milliárd forint) volumene a 2010-es években nem tapasztalt mértékben, 13%-kal visszaesett. A nagymértékű csökkenést jelentős részben a Covid19-járvány miatti fogyasztáskiesés okozta. Zárva volt a kocsma, elmaradtak a fesztiválok.

Itthon főzik, itthon isszuk meg a javát 

A sörgyártás értékesítési szerkezetében jóval nagyobb a hazai piac szerepe, mint az élelmiszeriparban. 2010 és 2020 között a söripari vállalkozások éves árbevételének94–96%-a belföldi eladásokból származott, miközben ez az arány az élelmiszeriparban jellemzően 59–69% között mozgott. A sörgyártás az elmúlt évtizedben az élelmiszeripar belföldi eladásainak évente mintegy 4–6%-át tette ki, exportrészesedése azonban az 1%-ot sem érte el. A magyarországi sörkínálatot alapvetően a hazai termelés biztosítja, aminek részesedése a felhasználásból a 2010-es évek végére csökkent, mivel egyre nagyobb mennyiségű külföldi sör jelent meg a hazai piacon, színesítve a kínálatot. Az import tíz év átlagában a fogyasztás 18%-át adta, 2019-ben azonban már majdnem 26%-át.

A sör az egyik legnépszerűbb alkoholtartalmú ital

2019-ben a 15 éves és annál idősebb magyarok egynegyede fogyasztott hetente legalább egyszer alkoholtartalmú italt, ez az arány alig tér el a 2014. évitől (24%). Leginkább a férfiakra jellemző, hogy legalább egy alkalommal a héten szeszes italt fogyasztanak: míg tíz férfi közül 4 ivott ilyen rendszerességgel alkoholt 2019-ben, addig a nők csupán 12%-áról mondható el ugyanez. A férfiak szinte minden alkoholfajtából közel ugyanannyit, a nők különösen sörből kevesebbet fogyasztottak 2019-ben egy átlagos héten, mint öt évvel azelőtt.

Szemezgettünk az adatokból

  • A sörfogyasztók többsége férfi, középfokú végzettséggel rendelkezik
  • Azok közül, akik 2019-ben legalább hetente egyszer fogyasztottak szeszes italt, 63%-uk ivott sört (is)
  • A legalább heti egy alkalommal valamilyen sörkészítményt fogyasztók túlnyomó többsége férfi (86%)

Az átlagos sörfogyasztó férfi 47 éves, középfokú végzettséggel rendelkezik (59%), hetente átlagosan 2,8 liter sört iszik (az 5 és fél üveg). Azok, akik házastársukkal élnek, átlagosan több sört fogyasztanak hetente (2,8 liter), mint az élettársak (2,4 liter) és az egyedül élő személyek (2,6 liter), ami részben a korösszetétellel is magyarázható. Előbbiek körében ugyanis jóval magasabb a legnagyobb sörfogyasztónak számító 45–74 év közöttiek aránya, mint utóbbiak esetében. A hetente elfogyasztott átlagos sörmennyiség a fiatalabb korösszetételű élettársak esetében volt a legalacsonyabb (ott még vigyáz az ember a pocakjára), aminél az egyedül élő személyeké is magasabb volt. Az élettárssal élő nők kivételével párkapcsolattól és nemtől függetlenül a legtöbb sör szombaton fogyott.

Ha további adatokra is kíváncsi lennél, kattints IDE!


The Conversation

Friss

Fotó: Shutterstock

A Mol nem hagyja annyiban a Hernádi Zsoltot elmarasztaló horvát ítéletet

A Mol-csoport csalódottságának adott hangot az ítélet kapcsán. Álláspontjuk szerint a legfelsőbb bíróság annak ellenére hagyta helyben a Zágráb megyei bíróság elsőfokú elmarasztaló ítéletét, hogy korábban mind a magyar hatóságok, mind pedig a horvát kormány által kezdeményezett nemzetközi választottbírósági eljárás azt állapította meg, hogy sem a Mol, sem annak tisztségviselői nem követtek el bűncselekményt.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS
Fotó: Shutterstock

Szálka a vásárlók szemében a faáruk drágulása, lépett a versenyhivatal

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) gyorsított ágazati vizsgálatot indított a fa építőanyagok hazai piacán is, hogy megfelelően feltárhassa a drasztikus építőipari drágulás mögött húzódó piaci folyamatokat. A vizsgálat a Nébih ellenőrzéseivel összehangolt helyszíni kutatásokkal indult, a GVH vizsgálói több piaci szereplőnél is megjelentek.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS
Fotó: Shutterstock

Horvátországban jogerőre emelkedett a Mol-vezér börtönbüntetése

A horvát legfelsőbb bíróság megerősítette a Zágráb megyei bíróság elsőfokú elmarasztaló ítéletét Ivo Sanader volt horvát kormányfő és Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója egyesített perében - közölte a Jutarnji List című horvát napilap. A nemzetközi választottbíróság szerint viszont Horvátország nem tudta bizonyítani, hogy a Mol (vagy Hernádi Zsolt) megvesztegette volna Sanadert.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS

Ne hagyd ki!