Nagyon változó ideig tárolhatóak el otthon a boraink. Érdemes tisztában lenni vele, hogy melyik italt ajánlott felbontani 1-2 éven belül, vagy melyik fogyasztása élvezhető akár évtizedekkel a magvásárlása után is.
Eltarthatóságuk miatt is fontos, hogy hogyan készülnek a borok
Több tényezőtől függ, hogy meddig tartható el egy üveg bor. Ilyen például a bor származási helye, az elkészítése, az évjárata és a tárolásának módja is – írja az agroinform.hu.
Ha ki akarjuk számolni, meddig érdemes egy üveg bort felbontani, mielőtt annak az íz- és illatvilága hanyatlani kezd, érdemes róla tudnunk, hogy reduktív vagy oxidatív technológiával készült-e. A reduktív borkészítési eljárás célja a gyümölcsös aromák kinyerése és a frissesség megőrzése. Ebben az esetben az erjesztés és az érlelés levegőtől elzártan, irányított, hűtött körülmények között történik általában rozsdamenetes acéltartályokban, úgynevezett tankokban. Az oxidatív eljárás során viszont az érlelési jegyek kerülnek előtérbe. Ebben az esetben a bor érintkezik a levegővel, hiszen a hordón keresztül levegőzni tud.
A fehér és a rozé borok nagyobb arányban készülnek reduktív eljárással. Ezek az általában üde és gyümölcsös italok ezeket a tulajdonságaikat azonban csak rövid ideig képesek megőrizni. Ajánlott a vásárlás után hamar elfogyasztani az ilyen termékeket, nem érdemes őket hosszú évekig tárolni (legfeljebb 1-2 évig). Az ilyen borok általában az olcsóbb kategóriába tartoznak.
Inkább alkalmasak a hosszabb ideig tartó tárolásra az oxidatív eljárással készült borok. Azonban ezeket sem lehet a végtelenségig raktározni, hiszen a hordós érlelés miatt a velük kapcsolatba került oxigén egy idő után kedvezőtlenül módosítja a termék aromáit. Általában a magasabb tannintartalmú vörösborok alkalmasak a hosszabb idejű tárolásra. Ez nagyjából 5-6 évet jelent, de kiemelkedő minőség esetén akár 8-12 évig is izgalmasok és kellemesek maradhatnak az italok.
Számít az évjárat is
Az ital évjárata annak a szőlőnek a szüreti éve, amelyből a bor készült, tehát nem a palackozás évét jelöli. A nedű korát is innen számítjuk. Ez az évszám azért is lényeges, mert az adott év időjárási körülményei hatással vannak a bor tulajdonságaira, így az eltarthatóságára is.
Ha például egy (nem érdes) bor magas alkoholtartalommal rendelkezik, az jellemzően tovább eláll. A magasabb alkoholhoz pedig leginkább több cukorra van szükség a szőlőszemekben, amelynek mértéke nagyban függ az adott év időjárásától is. Emellett a magas maradékcukor-tartalmú borok, mint például a kései szüretelésű borok és az aszúk, alkalmasak hosszabb idejű tárolásra. Egy jobb minőségű tokaji szamorodni akár 30-40 évig is eláll, amíg egy öt-hat puttonyos aszú, vagy egy aszúesszencia ennél jóval tovább is tárolható.
Néhány gondolat a tárolásról
A borokra a tárolásukkor nem hat kedvezően a fény, a meleg, vagy a jelentős hőmérsékletingadozás sem, ezért nem elég, ha a szekrények tetején tartjuk őket. Ha hosszabban szeretnénk érlelni egy bort, azt hűvös (7-15 °C) és száraz helyre tegyük, nem kitéve nagyobb hőingadozásoknak. Érdemes lehet beszerezni egy erre a célra kifejlesztett borhűtőt is.
Továbbá érlelés alatt fontos lehet figyelni a bor állapotát. Ha például azt látjuk, hogy az ital szintje és a dugó között megnőtt a hézag, akkor az arról árulkodhat, hogy a palack tartalma már közel sincs a legmegfelelőbb állapotban.
Felbontás után először vegyünk szagmintát a borról. Vigyázzunk vele, ha penészesnek, dohosnak, ecetesnek érezzük (érdemes lehet ezután szellőztetni, állni hagyni az italt néhány tíz percig, bár általtában már ez sem segít rajta). Végső soron pedig akkor sem ajánlatos a palackot elfogyasztani, ha jóval sötétebbé, esetleg barnássá vált a nedű színe, vagy túl savanyú, netalántán szénsav keletkezett benne.
