Borospalackok egy tokaji pincében

December 10. a Tokaji Aszú világnapja. Ebből az alkalomból mi is megemlékezünk a magyar borkultúra nemzetközileg is elismert különlegességéről.



Tokaj különlegessége

A Tokaj - hegyalja borvidék Magyarország északkeleti részén található. 1737 óta jegyzik, mint a világ egyik első zárt borvidékét. Az UNESCO Világörökség Bizottsága, mint kultúrtájat 2002-ben vette fel a világörökségi listára, elismerve történelmi szerepét a borkultúrában - a Haszon.hu-nak Kónya Ádám borszakértő beszélt erről, aki egyebek között olyan éttermekben dolgozott sommelierként, mint a Gordon Ramsay nevével fémjelzett Savoy Grill, vagy a korábban Michelin csillagos londoni L'Atelier de Joël Robuchon.

„A vidék kivételes adottságokkal rendelkezik a szőlészet szempontjából. A Bodrog és a Tisza által alakított mikroklíma, a vulkanikus talaj, a helyi szőlőfajták, a borászati hagyományok és a Botrytis cinerea nevű nemespenész – ami a szőlőszemek aszúsodásáért felelős - teszik igazán egyedülállóvá és világszínvonalúvá az ott termelt borokat”

– mondta a szakember.

Kónya Ádám arról is beszélt, hogy bár a fehérboros vidék jellemzően a desszertborairól – mint például az édes szamorodni és az aszú – híres, manapság nagy mennyiségben készülnek ott kiváló száraz borok és pezsgők is.

A helyi szőlők

A sommelier véleménye szerint, amikor a borvidékről beszélünk, semmiképpen sem mehetünk el a területre jellemző szőlőfajták mellett. Emlékeztetett arra, hogy Tokaj-hegyalján a XIX. század második felét sújtó filoxéravészt követően – amikor a világ szőlőültetvényeinek a java elpusztult – csak három szőlőfajtát engedélyeztek telepíteni: a Furmintot, ami ma is kiteszi a szőlőültetvények javát, a Hárslevelűt, valamint a Sárgamuskotályt.

Ezek mellett a közelmúltban ismét fellelhető néhány régebbi fajta, amelyekből szintén készülhetnek eredetvédett borok. Ilyenek például a Gohér, a Kabar, a Kövérszőlő és a Zéta.

„Ezek a fajtákat azért engedélyezték, mert amellett, hogy régóta jelen vannak Tokaj-hegyalján, remekül aszúsodnak. (…) Az aszúsodásban pedig a Botrytis cinerea nevű nemespenész játszik szerepet. Ha a botrytis érett fürtre telepedik - köszönhetően a helyi mikroklímának -, kialakul az, amit nemes rothadásnak hívunk. Nagyon leegyszerűsítve ezek az édes, nemespenészes aszúszemek kerülnek később bele a bor alaplevébe, ami a nem botrytises szőlőből készül. A hagyományok szerint ahány putonnyal kerül a borba ezekből a szemekből, annyi puttonyos lesz a bor”

– magyarázza a szakember, aki azonban azt is hozzáteszi, hogy manapság már a borban visszamaradt cukor mennyiség határozza meg, hogy az aszú hány puttonyos. Minél több a puttony, annál édesebb a bor. Az így elkészült ital pedig évekre tölgyfahordóba kerülhet.

Nemzetközi visszhangok

Sokat hallani arról, hogy a tokaji bor világhíres. A borszakértő az ezzel kapcsolatos tapasztalatairól is beszámolt.

„Londonban úgy tapasztaltam, hogy a borkedvelő emberek egytetlen egy magyar borvidékről hallottak korábban, az pedig a tokaji. A tokaji bor a desszertborok világában tényleg világszínvonalat képvisel és valóban közkedvelt. Az a tény pedig, hogy egyetlen riválisa, a némileg hasonló francia sauternes borokhoz képest, az aszú éves termelt mennyisége eltörpül, igazián prémiummá teszi. Meglehetősen ritka különlegességnek számít Londonban, amire egy édes borokat szerető borkedvelő hamar lecsap”

– mondta Kónya Ádám.

The Conversation

Ne hagyd ki!