Sok a tévhit a borok és a pálinkák eltarthatóságával kapcsolatban

A legtöbb esetben nem igaz, hogy egy üveg pálinka vagy bor a kora előrehaladtával jobbá válik. Az italok idővel megváltoznak, de nem mindig az előnyükre. Mutatjuk, mivel számolj, ha hosszabb ideig tárolnád italaidat odahaza.


Néhány tény a pálinkáról

Sokan tesznek félre a jobban sikerült pálinkáikból néhány üveggel akár évekre. Többen úgy vélik, hogy ezek a palackok (vagyis a tartalmuk) az idő előrehaladtával egyre jobbá válnak. Azonban ez számos esetben nem így van. A gyümölcspárlat valóban sokáig eláll a magas alkoholtartalma miatt, viszont az íze idővel megváltozik, az aromái gyengébbek lesznek, élvezeti értéke jelentősen csökken, bár fogyasztható marad.

Sok itallal ellentétben a pálinka nem fejlődik az idő múlásával. Jobb esetben hasonló marad, mint amikor a palackba került. Érdemes bontatlan állapotban fénytől elzárva, hűvösebb helyen tárolni. A fény hatására olyan kémiai folyamatok indulhatnak el a készítményben, ami miatt feldúsulhat egy egészségre káros vegyület, az etil-karbamát. Ez leginkább a csonthéjas gyümölcsökből készült párlatokra jellemző.

A pálinkákat a felbontásuk után jobb a hűtőben tárolni, bár az ital így is meglehetősen gyorsan veszíthet az élvezeti értékéből. Viszont a hideg a pálinka ízét és illatát is tompíthatja. Jellemzően 16-22 fok között változik a legmegfelelőbb fogyasztási hőmérséklete.

Eddig tárolható el a felbontatlan palack bor

Arról ebben a cikkünkben írtunk, hogy változó ideig tárolhatóak el otthon a borok is. Néhány üveget ajánlott felbontani 1-2 éven belül, azonban egyes palackok élvezhetők akár évtizedekkel a magvásárlásuk után is.

Az eltarthatóság függhet a bor származási helyétől, az évjáratától, valamint a készítésének és a tárolásának a módjától. Amennyiben az italt az elkészítésekor reduktív eljárással tankokban érlelték, akkor az gyümölcsös, virágos aromákban lehet gazdag. Az ilyen borkészítményt érdemes mielőbb felbontani, hiszen néhány év alatt elveszítheti a frissítő íz- és illatvilágát. Azonban, ha oxidatív eljárással hordós érlelést kapott, azzal az érlelési jegyek kerülhetnek előtérbe, így tovább marad tárolható.

A fehér és a rozé borok nagyobb arányban készülnek reduktív eljárással. Ajánlott a vásárlás után hamar elfogyasztani az ilyen termékeket, nem érdemes őket hosszú évekig tárolni (legfeljebb 1-2 évig). Az ilyen borok általában az olcsóbb kategóriába tartoznak.

Inkább alkalmasak a hosszabb tárolásra az oxidatív eljárással készült borok. Azonban ezeket sem lehet a végtelenségig raktározni, hiszen a hordós érlelés miatt a velük kapcsolatba került oxigén egy idő után kedvezőtlenül módosítja a termék aromáit. Általában a magasabb tannintartalmú vörösborok alkalmasak a hosszabb idejű tárolásra. Ez nagyjából 5-6 évet jelent, de kiemelkedő minőség esetén akár 8-12 évig is izgalmasok és kellemesek maradhatnak az italok.

Emellett, ha egy (nem érdes) bor magas alkoholtartalommal rendelkezik, az jellemzően tovább eláll. A magasabb alkoholhoz leginkább több cukorra van szükség a szőlőszemekben, amelynek mértéke nagyban függ az adott év időjárásától.

A magas maradékcukor-tartalmú borok is (mint például a kései szüretelésű borok és az aszúk), alkalmasak lehetnek hosszabb tárolásra. Egy jobb minőségű tokaji szamorodni akár 30-40 évig is eláll, amíg egy öt-hat puttonyos aszú, vagy egy aszúesszencia ennél jóval tovább tárolható.

The Conversation

Ne hagyd ki!