Liszt, sör, vodka és whisky is készíthető belőle, de állati takarmánynak is megfelelő
Fotó: Shutterstock

Egy nálunk kissé elfeledett gabonanövény hódít Európában

Egyre nagyobb teret nyer a rozs az emberi élelmezésben Európában. Azonban Magyaroroszágon leginkább takarmányozási célból termesztik. Pedig nagyobb potenciál lehet benne idehaza is.


Magyarországon is termesztenek rozst

Idén több mint 32,4 ezer hektáron termesztettek rozst hazánkban, ami 3,2 százalékkal több, mint amekkora területen egy évvel ezelőtt gazdálkodtak a kalászossal. A betakarítása augusztusban véget ért, 94 ezer tonna körül alakult, ami körülbelül 5,4 százalékkal kevesebb, mint 2021-ben. A termésmennyiség csökkenése egyértelműen az aszálynak tulajdonítható, viszont a visszaesés arányaiban jóval kisebb, mint a legtöbb gabonafélénél. A növény átlaghozama 2,9 t/ha volt idén, szemben a tavalyi 3,2-vel az AKI Agrárközgazdasági Intézet tájékoztatója szerint.

A termelési értékei alapján jó lehetőségek rejlhetnek a rozsban. Tót László, a KWS Magyarország Kft. kereskedelmi képviselője elmondta az Agrárszektornak, hogy ők hibridrozsokkal foglalkoznak és a céljuk a minél nagyobb zöldtömeg elérése.

A rozsnak általában eléggé alacsony a vízigénye, de víz nélkül ez a növény sem marad életben. Az ideihez hasonló extrém időszakokat leszámítva azonban kevés csapadékkal is képes túlélni, de ha van rá lehetőség, már minimális öntözéssel is kimagasló eredményeket lehet elérni. A rozs kapcsán érdemes még tudni, hogy alkalmazkodóképessége gabonafélék között a legjobb, kiváló hideg- és szárazságtűréssel rendelkezik

- idézi a szakembert a portál.

Magyarországon egyre nagyobb teret nyer a rozs, de a malomiparban nincs akkora felvásárlóereje, mint a többi gabonafélének. Idehaza kevésbé keresettek a rozskenyerek, mint Európa számos országában. Egyébként a rozs termesztése növekvő tendenciát mutat a kontinensen. A búzánál előnyösebb aszálytűrő tulajdonságai és a korábbi aratása miatt a szakember arra számít, hogy hazánkban is egyre nagyobb területen fogják vetni. Felhasználható liszt, sör, vodka és whisky előállításához, de állati takarmányként is hasznosítható.

Más gabonanövények is elterjedhetnek

A gyakorlatban kizárt, hogy bármivel növénnyel teljesen helyettesíteni lehessen a kevésbé aszálytűrő gabonanövényeket - például a kukoricát vagy a búzát - néhány éven belül, azonban vannak aszálytűrőbb alternatíváik.

Előtérbe kerülhetnek olyan kalászos gabonák a magyar szántóföldeken, mint például a búza, az árpa, az említett rozs, vagy az idén szintén megviselt, de a kukoricánál ellenállóbb napraforgó. Azonban nagy esély van a jelenleg kisebb területeken termesztett cirok és szója elterjedésére is.

A silócirokkal együtt nagyjából 35-45 ezer hektáron foglalkoznak cirokkal a gazdák Magyarországon. Az idei szélsőségesen aszályos és forró időjárás ezt a kultúrát sem kímélte néhány vidéken, viszont a kukoricánál így is ellenállóbb növényről beszélhetünk.

Megfelelő körülmények között 7-8 tonna/hektár takarítható be belőle. 10 tonnás hozama is elérhető, de ehhez meg kell kapnia azt az inputanyagot, amit a kukorica. Fontos adat a számításokhoz: 2 t/ha már behozhatja a költségét. Mindemellett egyre több takarmány-felhasználó üzemben komoly növekedés látható a cirok felhasználásában.

A ciroknak magas a fehérjetartalma (ezért igényli a nitrogént), és a kukoricáéhoz hasonló a beltartalma. A feldolgozása sem jár többletköltséggel, és a vetésforgóba is jól beilleszthető. Remek a megújuló-képessége is: a növény addig nő, amíg lehetősége van. Azonban egy időben eltolódó betakarításnál - és ha az időjárás is engedi - sarjakat hozhat. Ekkor a magokból vonja el a tápanyagokat és a sarjakba csoportosítja át, viszont így romlik a termése minősége

The Conversation

Ne hagyd ki!