Hazánk éghajlatára rányomta a bélyegét a globális klímaváltozás. Magyarország új éghajlati viszonyai egyre kevésbé kedveznek néhány elterjedt takarmánynövénynek, például a kukoricának. Mutatjuk, mely növények válthatják legnagyobb eséllyel a tengerit néhány vidéken.
Csökkenhet a kukorica vetésterülete
A kukorica Magyarország egyik legfontosabb terménye. A hazai etanolgyárak évi 2–2,5 millió tonnát vesznek fel belőle, 1,8 millió tonnát takarmányként hasznosítanak, humán célokra pedig 200 ezer tonnára van szükség, így jön ki a 4–4,5 millió tonnás összes belföldi felhasználás. A gyakorlatban tehát kizárt, hogy bármivel növénnyel teljesen helyettesíteni lehessen néhány éven belül, azonban vannak aszálytűrőbb alternatívái a tengerinek azokon a területeken, amelyeket erősebben érint az éghajlatváltozás.
Előtérbe kerülhetnek olyan kalászos gabonák, mint például a búza és az árpa, vagy az idén szintén megviselt, de a kukoricánál ellenállóbb napraforgó. Azonban nagy esély van a jelenleg kisebb területeken termesztett cirok és szója elterjedésére is.
Cirok a kukorica helyén?
A silócirokkal együtt nagyjából 35-45 ezer hektáron foglalkoznak cirokkal a gazdák Magyarországon. Az idei szélsőségesen aszályos és forró időjárás ezt a kultúrát sem kímélte néhány vidéken, viszont a kukoricánál így is ellenállóbb növényről beszélhetünk.
Megfelelő körülmények között 7-8 tonna/hektár takarítható be belőle. 10 tonnás hozama is elérhető, de ehhez meg kell kapnia azt az inputanyagot, amit a kukorica. Fontos adat a számításokhoz: 2 t/ha már behozhatja a költségét. Mindemellett egyre több takarmány-felhasználó üzemben komoly növekedés látható a cirok felhasználásában.
A ciroknak magas a fehérjetartalma (ezért igényli a nitrogént), és a kukoricáéhoz hasonló a beltartalma. A feldolgozása sem jár többletköltséggel, és a vetésforgóba is jól beilleszthető. Remek a megújuló-képessége is: a növény addig nő, amíg lehetősége van. Azonban egy időben eltolódó betakarításnál - és ha az időjárás is engedi - sarjakat hozhat. Ekkor a magokból vonja el a tápanyagokat és a sarjakba csoportosítja át, viszont így romlik a termése minősége.
Terjedhet a szója is
A szója mondható talán az év nagy túlélőjének. Idén összesen 67 ezer hektáron vetettünk szóját Magyarországon. (…) Országos átlagban elmondható, hogy idén 1,9 - 2 tonna körül alakul majd a szója termésátlaga, ami azért is üdvözítő, mert bár 24 százalékkal elmarad az elmúlt öt év átlagától, az évszázados aszályt tekintve egy nagyon is jó eredménynek mondható
- nyilatkozta Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője az Agrárszektornak.
A szakember hozzátette, hogy a szójatermesztésben Európa elment mellettünk az utóbbi években. Erre a legjobb példa Ausztria, ahol néhány éve lényegesen kisebb területen vetették a szóját, mostanra azonban nagjyából 50 százalékkal nagyobb területen termesztik egy Magyarországhoz képest harmad akkora szántóterületű országban.
A szójánál az elmúlt öt évben, beleértve 2022-t is, 2,6 tonna volt a hektáronkénti termésátlag, a kukoricánál 6,8 tonna. Idén előbbinél megközelítjük a 2 tonnát, ami azt jelenti, hogy a 76 százalékát tudjuk teljesíteni az elmúlt öt év átlagának, szemben a kukoricánál tapasztalható 50 százaléknál is alacsonyabb 3,1-3,2 tonnás teljesítménnyel. Ez számomra azt jelenti, hogy a szója kétszer olyan jól teljesített, mint a kukorica, vagyis az évszázados aszály fele akkora kárt okozott benne, ami megerősíti azt, hogy egy válságállóbb növényről van szó
- tette hozzá Bene Zoltán.
