Megugrott a szója felvásárlási ára az elmúlt hónapokban hazánkban, és további emelkedésre is van kilátás. Az idei termés mennyiségét, valamint a belőle származó hasznot azonban még számos tényező befolyásolhatja.
Megugrott a szója ára
A 70-es évektől növekszik hazánkban a szója vetésterülete. 2012-13 környékén 30-40 ezer hektáron termesztették, idén pedig – kisebb visszaesés után – 61 ezer hektáron gazdálkodnak a növénnyel Magyarországon az Agrárközgazdasági Intézet adatai szerint.
Óriási emelkedésen van túl a szója ára az elmúlt hónapokban. Amíg tavaly betakarításkor körülbelül 150 ezer forintot adtak tonnájáért, idén májusban már 253 ezer forintért mérték, ami nagyjából 69 százalékos növekedés. Az árszint azonban a betakarításig akár tovább is emelkedhet.
A termék ára mellett viszont a termelés költsége is megnőtt, hiszen egyebek mellett jelentősen drágultak az inputanyagok. Emellett azzal is számolni kell, hogy bár a szója meglehetősen szárazságtűrő növény, egy hosszabb aszályos időszak igen rossz hatással lehet rá.
Megérheti szójával gazdálkodni
Néhány hete idéztük Bene Zoltánt, a Karintia Kft. cégvezetőjét, aki egy konferencián beszélt arról, hogy miután jelentősen megnövekedett egy-egy növény termelésének a költsége, egyre több gazda gondolkodik azon, hogy a továbbiakban mit lenne a legkifizetődőbb termeszteni a földeken. A szakértőnek javaslata is volt:
A szója egy ilyen növény, Ausztriában például a nitrogén pótlása nélkül termesztik a konvencionális termesztők, és úgy tűnik mi is egyre inkább ebbe az irányba megyünk. Emellett a szója foszfor és kálium igénye is alacsonyabb, mint a kukoricának. Minőségi vetőmag és kellő agrotechnológiai fegyelem mellett tehát eltekinthetünk szójánál a nitrogénpótlástól, ráadásul műtrágya tekintetében is sokkal olcsóbban elő tudjuk állítani, mint a kukoricát. (…) A korai tenyészidejű fajtákat ráadásul nem kell szárítani.
Változnak a trendek
A Haszon.hu-nak is nyilatkozott egy gazda arról, hogy ők miért kezdtek szójával gazdálkodni. Kánya Krisztián és édesapja őstermelők a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Újcsalánoson. Mintegy 140 hektáron foglalkoznak növénytermesztéssel. Az általuk ültetett fajok skálája igen széles, a gabonanövényektől kezdve, a takarmánynövényeken át, egészen a homoktövisig.
Ők új növényeket két ok miatt szoktak kipróbálni. Egyik az, ha valaminek jelentősen megugrik hazánkban a kereslete. Ezért került be a portfóliójukba a közelmúltban például az édesburgonya és a homoktövis. A másik ok viszont prózaibb:
Szójababot igen sokat ültettünk a közelmúltban. A szója ezen fajtáját viszont nem az élelmiszeripar használja fel, hanem takarmánynövényként hasznosítják. Nagyon vonzóvá teszi a termesztését az a tény, hogy amellett, hogy jó rá a kereslet, igen jelentős kormányzati támogatás igényelhető rá. Érdemes lehet a gazdáknak olyan növényeket termeszteni, amelyre támogatást kaphatnak
– nyilatkozta portálunknak a fiatal gazda.
