Hatalmas növekedés történt a hazai szójatermesztésben, így a szükségletek csaknem felét sikerült itthoni forrásból fedezni. Az új EU-s támogatások ráadásul már a növény kis átlaghozama mellett is garantálják a nyereséget a gazdáknak.
Az idei év kiemelkedő eredményeket hozott a magyarországi szójatermesztés terén. Az ország történetében először a fehérjenövény-szükségletének csaknem felét sikerült hazai termesztésből biztosítani, ami jelentős előrelépés az önellátás felé - írja a Mezőhír.
Példátlan növekedés
A szójabab termőterülete hatalmas növekedést mutatott: a korábbi évek 50–70 ezer hektáros átlagterülete mostanra 112 ezer hektárra bővült, ami példátlan. Az ilyen méretű terjeszkedés a hazai szójavetőmag-forgalmazók kitartó kampányainak köszönhető, akik évek óta ösztönözték a gazdákat a fehérjenövény termesztésére. Az új EU-s támogatások is hozzájárultak a szója sikeréhez, mivel ezek a növény kis átlaghozama mellett is garantálják a nyereséget.
Az EU termesztéshez kötött támogatása révén már 1,5–1,7 tonna hektáronkénti hozam mellett nullszaldó érhető el, holott a magyar átlag általában megközelíti a 3 tonnát. Idén az országos átlagtermés várhatóan 2,27 tonna lesz, ami kedvező eredménynek számít. Az EU-s kereslet ráadásul biztosítja a magyar szója értékesíthetőségét, mivel Európa szójabab-termelése messze elmarad a takarmány- és élelmiszeripar felhasználási igényei mögött, így az uniós piacokon stabil kereslet mutatkozik a magyar termény iránt is.
A szója nem mellesleg kiemelkedő ellenállóképességet mutat az időjárási szélsőségekkel szemben. Míg például a 2022-es aszályos évben a kukorica és a napraforgó termésátlagai drasztikusan visszaestek, addig a szója termésvesztesége lényegesen kisebb volt. Emellett a szója kevésbé igényli a műtrágyát, ami csökkenti a termelési költségeket, és könnyebben beilleszthető a hagyományos vetésforgókba is.
Jó talajelőkészítő növénynek is számít a szója a gabonák számára is, mivel a gyökérgümőiben megkötött nitrogénnel szerves tápanyagot biztosít a talajnak.
Mivel a UBM Baranya vármegyében épülő új feldolgozóüzeme 2024 végén megkezdi működését, biztosítottá válik a helyben megtermelt szója nagy részének itthoni feldolgozása is.
Szemeiteket a szeges lednekre vessétek
Arról, hogy melyik növény lehet a szója konkurenciája, ebben a cikkünkben írtunk. A szegletes ledneket (Lathyrus sativus) hazánkban úgy is ismerik, mint szeges lednek, de igen sokatmondóan szegesborsónak is hívják. Egy pillangósvirágú, igénytelen, rendkívül hő- és szárazságtűrő növény, mely különösebb növényvédelmet sem igényel. Európában évszázadok óta ismerik, azonban elsősorban az enyhe mérgezőanyag-tartalma miatt szinte teljesen eltűnt a mezőgazdasági területekről. Annak ellenére, hogy kifejezetten magas a fehérjetartalma. A brit John Innes Kutatóközpont friss vizsgálatai alapján a növényt génszerkesztéssel kissé átalakítva a jövő fontos takarmánynövényévé válhat.
