Csak kissé mérséklődött az aszály az elmúlt napokban, számos, szárazság sújtotta terület pedig teljesen kimaradt a csapadékból. Keleten a kukorica kiábrándító képet mutat, a napraforgónál azonban valamivel jobb a helyzet.
Így áll a szántóföldi növénytermesztés hazánkban
A napraforgó és a kukorica is a szemfejlődés időszakában jár, járna. Ideális esetben júliusban különösen sok, 100 mm-t elérő csapadékra lenne szüksége ezeknek a növényeknek. Az idén ennek a legcsapadékosabb, nyugati országrészben is alig felét kapták meg kapás növényeink, az ország nagy részén azonban ennek csupán 5-20 százaléka hullott – írja a met.hu.
Az állapot így nagyon vegyes képet mutat: nyugaton, délnyugaton, ahol a talajban még van némi nedvesség, szépen fejlett táblákat látni. Keleten azonban az öntözés nélkül termesztett növények megrekedtek a fejlődésben, az állományok siralmas képet mutatnak az aszály miatt. Alig-alig látni zöld kukorica állományt csövekkel. Jellemzőek a fejlődésben elmaradt, alacsony, alulról elszáradt, felsült, cső nélküli táblák furulyázó levelekkel, ezekből termés már nem lesz. Az Alföldön sokfelé, főleg Békés megyében a menthetetlen táblákat már le is silózták. A napraforgó állapota nem ennyire kiábrándító, legalább kis tányérokat mindenhol látni. Keleten a kaszálók, legelők is teljesen kiszáradtak, kiégtek.
A kukorica-termesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek dinamikusan növekednek, jelenleg többnyire 1000 és 1130 foknap között alakulnak. A nagyobb értékek a délkeleti, az alacsonyabbak az északi és nyugati országrészre jellemzőek. Az idei értékek jellemzőem 40-70 foknappal haladják meg a sokéves átlagot, a tavalyinál pedig 30-100 foknappal magasabbak, (a 2021. év a hűvös májusáról is emlékezetes).
Ez azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a hőmérséklet hatására tavalyinál körülbelül egy héttel korábban, és az ilyenkor szokásosnál is néhány nappal hamarabb következnek be, ugyanakkor az aszály miatt is lerövidülnek a fázisok a kényszerérés miatt.
Így alakult az időjárás
A múlt héten kedden érkezett egy gyenge hidegfront, de csak az északnyugati országrész egyes részeire hozott számottevő csapadékot. Aztán pénteken egy kialakuló légörvény érte el nyugat felől hazánkat, sokfelé okozva esőt, záport, zivatart. A csapadék zöme szombaton érkezett, de északkeleten még vasárnap is sokfelé esett. Kisebb körzetekben felhőszakadás is előfordult, a Duna-Tisza közének déli kétharmada jóformán teljesen kimaradt az esőből, míg Nógrád alaposan megázott.
Az elmúlt 10 nap csapadékösszege így széles határok között változik. A 30 napos csapadékösszeg az ország középső részén még a 10 mm-t sem éri el, az elmúlt 90 nap csapadékösszege országszerte jelentősen elmarad a sokéves átlagtól. A talajok felső rétege a hét végi csapadék nyomán nagy területen legalább részben átnedvesedett, de mélyebb rétegekbe csak kis körzetekben jutott. Az aszály Nógrádban és Heves megye északi részén megszűnt, nagy területen egy kis nedvességhez jutottak a még élő növények, de az Alföld nagyobb részén alig javult a helyzet.
Péntekig a hőség jellemezte az időjárást, a maximum hőmérsékletek 30 és 35, sőt kedden délkeleten 38 Celsius fok körül alakultak. A szombati hidegfront mögött nyugat felől hűvösebb levegő érkezett, vasárnap már országszerte 30 fok alatt alakult a csúcsérték.
A héten jobbára száraz, meleg, csendes idő várható. Ma még előfordulhat néhol zápor, zivatar, de a héten számottevő csapadék nem várható. A hőmérséklet emelkedik majd, jellemzően 30 és 35 fok közötti csúcsértékek várhatók. A szél holnapra tovább mérséklődik, majd a hét legvégén támad föl újra.
