Magyarország az Európai Unió legnagyobb tormatermelője. A torma itthon is igen népszerű, például az egészségre gyakorolt kedvező hatásai miatt is. A húsvéti sonka mellé pedig kifejezetten ajánlott.
Tormanagyhatalom vagyunk
1194 hektáron termeltek tormát tavaly Magyarországon. Körülbelül 10 ezer tonna termést takarítottak be, ami az Európai Unió éves össztermelésének nagyjából a fele. Ugyan a magyarországi fogyasztása is számottevő, a termelt mennyiség java (80-90 százaléka), leginkább lédig formában külföldre kerül, javarészt Németországba, Lengyelországba, az Egyesült Királyságba és Csehországba.
Itthon különösen keresettek a tormatermékek a húsvéti időszakban. Fogyasztják például nyersen reszelve, savanyítva, vagy tejszínnel összekeverve, leginkább húsok mellé – tájékoztatott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.
A torma jellegzetes, csípős ízét a gyökerében lévő butiltiocianát és az allil-izotiocianát okozza. Ezen vegyületek nagyon hasonlóak a mustárolaj hatóanyagához, a nyálkahártyára és a könnymirigyekre hatnak. Fogyasztáskor ezért szökik könny a szembe, illetve az orrot is erősen ingerli. A frissen reszelt tormának magas a C-vitamin tartalma. Baktérium- és vírusölő, valamint fokozza a nyálkahártyák vérellátását. Hatásos húgyúti- és vesefertőzések, makacs köhögés, rekedtség, légcsőhurut és krónikus hörghurut ellen is.
Több mint 600 éve termesztjük
A torma őshazája Délkelet-Európa és a vele határos nyugat-ázsiai területek lehettek. Elterjedése Európában feltehetőleg a szláv népek vándorlásának köszönhető. A 15. századtól bizonyítottan termesztették az öreg kontinensen. Az étkezési célú felhasználása mellett része volt a népi ember- és állatgyógyászatnak is. A torma gyógy- és fűszernövényként való hasznosítását pedig a magyarok terjeszthették el Európában.
A hazai mezőgazdaságban körülbelül a 19. század végéig évelő növényként termesztették. Az 1920-as években a hajdúsági Újléta és Bagamér környékén dolgozták ki azt az egy éves, jelenleg is használatos termesztés-technológiát, melynek köszönhetően ma is a Hajdúság látja el Európa piacainak jelentős részét tormával, és biztosítja több száz család megélhetését.
Védett eredetmegjelölés
A Hajdúsági Torma 2008 óta oltalom alatt álló eredetmegjelöléses (OEM) termék, melyet 2021-ben Hungarikummá is nyilvánítottak, köszönhetően a hajdúsági termőtájnak – ami az érmelléki löszhát és a nyírségi tájegység érintkezésénél terül el. A homokos öntés, illetve lápos réti talajon az úgynevezett bakhátas termelési technológia teszi egyedivé a Hajdúságban termett tormát. Ezt, a tipikusan hazánkra jellemző ültetési technológiát csak ott lehet megvalósítani, ahol a klimatikus adottságok és a talajviszonyok egyaránt adottak
- jegyzi meg a NAK.
A termelők hazánkban jellemzően tájfajtákat ültetnek. Debrecen környékén leginkább az édes-nemes populáció fajtái terjedtek el (sima felületű, hosszú, bőtermő, igen fűszeres, jóízű, magas szárazanyag- és aromatartalom), de nagyobb mennyiségben ültetnek a Nürnbergi Édesből (jóízű, bőtermő) és néhány dán fajtából is (például Danvit-ot).
