A húsvéti időszak igazi slágerterméke a torma

Hazánk tormanagyhatalom, az Európai Unió legnagyobb termelője. A torma itthon is igen népszerű, már csak az egészségre gyakorolt kedvező hatásai miatt is. A húsvéti sonka mellé pedig kifejezetten ajánlott.


Magyarország a tormanagyhatalom

Hazánkban nagyjából 1267 hektáron termeltünk tormát tavaly. Ekkora földterületről 12 ezer tonna termést takarítottunk be, ami az Európai Unió éves össztermelésének körülbelül a fele. Igaz, hogy a torma igen nagy vízigényű növény, 2021-ben pedig az átlagosnál kevesebb csapadék esett, ezért a megszokottól kisebbek lett a rizómák, azonban szárazanyagtartalmuk felülmúlja a külföldi versenytársakét – írja tájékoztatójában a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.

Ugyan a magyarországi fogyasztás is számottevő, a termelt mennyiség java (több mint 80 százaléka), leginkább lédig formában külföldre kerül, javarészt Németországba, Lengyelországba, az Egyesült Királyságba és Csehországba. Itthon különösen keresett a húsvéti időszakban. Fogyasztjuk egyebek között nyersen reszelve, esetleg savanyítva, vagy tejszínnel összekeverve, leginkább húsok, például a húsvéti sonka mellé.

Az egészségnek is jó

„A torma jellegzetesen csípős ízét a gyökerében lévő butiltiocianát és az allil-izotiocianát okozza. Ezen vegyületek nagyon hasonlóak a mustárolaj hatóanyagához, a nyálkahártyára és a könnymirigyekre hatnak; fogyasztáskor ezért szökik könny a szemünkbe, illetve az orrunkat is erősen ingerli. A frissen reszelt tormának magas a C-vitamin tartalma; baktérium- és vírusölő hatású, fokozza a nyálkahártyák vérellátását, hatásos húgyúti- és vesefertőzések, makacs köhögés, rekedtség, légcsőhurut és krónikus hörghurut esetén”

– írja a NAK.

A termelők hazánkban jellemzően tájfajtákat ültetnek. Debrecen környékén leginkább az édes-nemes populáció fajtái terjedtek el (sima felületű, hosszú, bőtermő, igen fűszeres, jóízű, magas szárazanyag- és aromatartalom), de nagyobb mennyiségben ültetnek a Nürnbergi Édesből (jóízű, bőtermő) és néhány dán fajtából is (például Danvit-ot).

Több mint 600 éve termesztjük

A torma őshazája Délkelet-Európa és a vele határos nyugat-ázsiai területek lehettek. Elterjedése Európában feltehetőleg a szláv népek vándorlásának köszönhető. A 15. századtól bizonyítottan termesztették az öreg kontinensen. Az étkezési célú felhasználása mellett része volt a népi ember- és állatgyógyászatnak is. A torma gyógy- és fűszernövényként való hasznosítását ráadásul a magyarok terjeszthették el Európában.

A hazai mezőgazdaságban körülbelül a 19. század végéig évelő növényként termesztették. Az 1920-as években pedig a hajdúsági Újléta és Bagamér környékén dolgozták ki azt az egy éves, jelenleg is használatos termesztés-technológiát, melynek köszönhetően - ahogyan már írtuk - ma is a Hajdúság látja el Európa piacainak jelentős részét tormával, és biztosítja több száz család megélhetését.

The Conversation

Ne hagyd ki!