A Hajdúságban található Európa legnagyobb egybefüggő torma-termőterülete. Itt feldolgozó is épül, és a nagyobb hozzáadott értékhez összefogtak a Debreceni Egyetemmel.
Európán belül szinte kizárólag Magyarországon termesztik: a Hajdúságban, azon belül is Debrecen, Létavértes, Újléta, Kokad, Álmosd, Bagamér, Vámospércs, Hosszúpályi, Monostorpályi, Nyírábrány, Nyíracsád, Nyírmártonfalva és Nyíradony településeken. Melyik növény lehet az? Hát, a hajdúsági torma. Éppen ezért, ha egy nyugat-európai farmer fantáziát lát ebben a gyógy- és fűszernövényben, akkor nem kínlódik vele. Inkább elutazik Magyarország keleti csücskébe, megveszi, majd pedig odahaza feldolgozza ízlése szerint. Hogy azután jó pénzért, késztermékként értékesítse – nekünk.
A magyar mezőgazdaságnak nem új keletű problémája az, hogy viszonylag olcsón, kis nyereséggel, lényegében nyersanyagként exportálja különböző termékeit (tejet, húst, gabonát, zöldséget, gyümölcsöt stb.). Ezek azután magas hozzáadott értékű olasz, német, francia gyártmányokként köszönnek vissza a hazai boltok polcairól. Ebbe a sorba illeszkedik a hajdúsági torma is, de remélhetőleg már nem sokáig.
Ugyanis a Tormaricum Kft. tulajdonosai gondoltak egy nagyot, és a termőhely központjában, a hajdú-bihari Újlétán korszerű tormafeldolgozó üzem építésébe fogtak. A létesítmény részben pályázati forrásból valósul meg, itt üveges tormakrémet fognak gyártani a hozzájuk érkező nyers alapanyagból, különböző ízesítésekben. Az üzem évi több ezer tonna torma feldolgozására alkalmas gépsorral rendelkezik.
Az egyik gépsoron a mosás, tisztítás és feldolgozás történik, a másikon pedig az aprítást követően a tormát betöltik az üvegekbe, amiket a szállítószalag továbbít a címkéző részleghez. A beruházás közelebb viszi a társaságot a fő célhoz, jelesül, hogy jól működő integrációt alakítson ki a termeléstől a feldolgozásig, a konzerviparig és a hazai gasztronómiáig, a helyi áru egyfajta értékláncát hozva létre.
A torma, mint nemzeti értékünk megérdemli a törődést. Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy hiába vagyunk Európa-első tormatermesztők (a kontinens legnagyobb egybefüggő torma-termőterülete nálunk van), a hazai termés 80 százaléka nyersanyagként külföldi vásárlók raktáraiba, feldolgozóiba kerül. Nem csoda, hogy az utóbbi években a magyarországi termelők lelkesedése némileg alábbhagyott (ez a termőterület csökkenésében mutatkozik meg), de az országosan mintegy 1200 hektár 90 százaléka még mindig a Hajdúsághoz köthető, hozzávetőleg 570 családnak biztosítva tisztes megélhetést.
Igény szerint
Azzal kezdtük az írásunkat, hogy magas hozzáadott érték híján gyakorlatilag eltékozoljuk a jóféle mezőgazdasági terményeinket, köztük a hajdúsági tormát. Hogy ez ne így legyen, arra a K+F projekt szakmai-tudományos partnere, a Debreceni Egyetem Élelmiszer-technológiai Intézete lehet a garancia. Az együttműködés révén az egyetem hallgatói betekintést nyerhetnek a tormakészítés folyamatába. Ennek része a zöldség- és gyümölcsfeldolgozás, valamint annak megismerése, hogy miként lesz a nyers növényből tormakrém.
A feldolgozás során készítenek erős tormát, ami a dúsítóanyagként hozzáadott chilinél fogva tényleg nagyon erős, de készül belőle csemege változat is. A feldolgozás során az a legfontosabb, hogy a torma komponenseit megtartsák, az aromáját megőrizzék. Mivel a folyamatban lévő kutatás témáját, a fejlesztést a szakdolgozatokba is átvitték, a hallgatók feladata kibontani: milyen egyéb ízesítéseknek van helyük a piacon? Ilyen lehet például a tejszínes, esetleg a majonézzel vagy fűszernövényekkel való dúsítás.
A kóstoltatások során kiderült, sokan azért ódzkodnak a tormakrémtől, mert nem szeretik a csípőset. Ám például a csemege tormakrémet gyerekek is fogyaszthatják, hiszen nem erős. Az ilyen típusú, vevő és termékfejlesztő közti párbeszédet azért tartják fontosnak a Tormaricumnál, mert tudniuk kell, hogy a jelenlegi és a jövőbeni fogyasztóik miféle formában és ízvilágban fogyasztanák szívesen a hajdúsági tormát. A fejlesztés része az is, hogy megtalálják azokat az alternatív feldolgozási módokat is, amelyek nyomán olyan terméktípus jöhet létre, amelynek fogyasztása népszerű, de tormából nem készült még itthon hasonló.
A nyers torma kalóriatartalma alacsony, 100 grammja mindössze 48 kalóriát tartalmaz. Rostban, kalciumban, C-vitaminban, magnéziumban és mangánban gazdag. Továbbá olyan jótékony enzimek is megtalálhatóak benne, amelyek segítik az immunrendszert és a fehérvérsejtek termelődését. Egyes kutatások szerint antibakteriális, sőt egyenesen rákmegelőző hatása is van. A növényben fellelhető aromás olajok felelősek a torma csípős illatáért és ízéért.
Rendszeres fogyasztása segíthet a székrekedés megelőzésében, aromájának köszönhetően a légúti betegségek kezelésében és a letapadt váladék feloldásában. Mikrotápanyagai pedig jó hatással vannak a szívre és az érrendszerre.
