A Hajdúság látja el az Unió jelentős részét tormával. Hazánk népi gyógyászatában a növény több száz éve jelen van immunerősítő hatásai miatt, manapság azonban alig fogyasztunk belőle.
Csak az Unióban fogy a magyar torma
Magyarországon összesen 1267 hektáron termesztettünk tormát az idén. A termőterületek körülbelül 99 százaléka a hajdúsági térségben található, hiszen a régió adottságai kiválóak a növény számára. A torma betakarítása november közepén indul, ahogyan a növény értékesítése és feldolgozása is.
A termelésünk körülbelül 80-90 százalékát külföldön értékesítjük. Ez a mennyiség ráadásul az európai fogyasztás közel 40 százalékát fedezi, ami hazánkat a kontinens legjelentősebb tormatermelőjévé, valamit torma-világhatalommá teszi. Legfőbb felvevő piacaink tavaly Németország, Lengyelország, Románia, Csehország, Ausztria, Szlovákia és Svédország voltak. 2020-ban összesen 14,4 ezer tonna tormát exportáltunk körülbelül 18,66 millió dollár értékben, ami nagyjából 5,6 milliárd forintot jelent, átlagosan 388 Ft/kg áron.
Ezekből az adatokból is látszik, hogy hiába a jelentős mennyiségű hazai termés, itthon nagyon kevés tormát fogy. A téli, vitaminszegényebb időszakban pedig a tormagyökér fogyasztása annak immunerősítő hatásai miatt kifejezetten javasolt
– hívja fel rá a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapja, a nak.hu.
A megelőzésben segít
A portál hosszasan sorolja a tormafogyasztás egészségre gyakorolt kedvező hatásait, mint például azt, hogy:
- véd a légúti, köhögéssel járó megbetegedések ellen,
- lázcsökkentő, izzasztó, méregtelenítő, vizelethajtó hatással is bír,
- fájdalomcsillapító hatású, de sikeresen alkalmazható menstruációs fájdalmak és bélgörcsök ellen is,
- reuma és köszvény gyógyításában is van szerepe,
- emésztőszervi megbetegedések (akár a gyomorrontás) esetén is kiválóan alkalmazható,
- folyamatos fogyasztása csökkenti a koleszterinszintet, tisztítja az érrendszert, segít a szív- és érrendszeri megbetegedések elleni védekezésnél,
- valamint javítja a nyirokkeringést és fokozza a méregtelenítést.
Több mint 600 éve termesztjük
A NAK ebben a cikkében a torma történetéről is beszámol. Őshazája Délkelet-Európa és a vele határos nyugat-ázsiai területek lehettek. Elterjedése Európában feltehetőleg a szláv népek vándorlásának köszönhető. A 15. századtól bizonyítottan termesztették az öreg kontinensen. Az étkezési célú felhasználása mellett ráadásul része volt a népi ember- és állatgyógyászatnak is. A torma gyógy- és fűszernövényként való hasznosítását ráadásul a magyarok terjeszthették el Európában.
Az itteni mezőgazdaságban körülbelül a 19. század végéig évelő növényként termesztették. Az 1920-as években pedig a hajdúsági Újléta és Bagamér környékén dolgozták ki azt az egy éves, jelenleg is használatos termesztéstechnológiát, melynek köszönhetően ma is a Hajdúság látja el Európa piacainak jelentős részét tormával.
