Csupán 57 cég felel a világ szén-dioxid-kibocsátásának 80 százalékáért – állítja egy friss tanulmány. Így ezek a vállalatok nagyban hozzájárulnak a globális felmelegedéshez is. Azonban jelentős összegeket költenek fenntarthatósági kampányaikra.
57 cég felelhet a globális szén-dioxid-kibocsátás 80 százalékáért
2023 volt a valaha mért legmelegebb év a Földön. Eddig úgy tűnik, 2024 sem hoz jelentős javulást ezen a téren. A Carbon Majors legfrissebb jelentése értelmében a globális felmelegedést jócskán táplálják a fosszilis tüzelőanyagok és a cement előállításával foglalkozó cégek.
A 2016-tól 2022-ig tartó időszakot vizsgáló kutatásuk rámutat, 57 vállalat tekinthető felelősnek a globális szén-dioxid-kibocsátás mintegy 80 százalékáért. A teljes károsanyag-kibocsátás 38 százalékáért pedig államok, 37 százalékáért állami vállalatok, 25 százalékáért pedig magáncégek felelhetnek.
Ellenére annak, hogy mintegy 200 fél írta alá a Párizsi Klímaegyezményt, ígéretet téve a kibocsátás csökkentésére, a jelentésben vizsgált 100 állami és magáncég közül 58 növelte termelését - így a kibocsátását is - az elmúlt években. Szintén aggasztó, hogy a szénfogyasztás nem csökkent. Sőt, 8 százalékkal nőtt az elmúlt hét évben, elérve a 8,3 milliárd tonnás rekordszintet – írja a tanulmány alapján a HVG.
A legszennyezőbb vállalatok között megtalálható az állami tulajdonú Coal India, az orosz Gazprom, és a szaúdi Aramco olajcég. Valamint az Egyesült Államokban az Exxon Mobil, amely globális szinten 1,4 százalékkal járul hozzá a szén-dioxid-kibocsátáshoz. Bár ezek a vállalatok jelentős összegeket költenek fenntarthatósági kampányaikra, valójában egyre többet fektetnek a fosszilis energiahordozók kitermelésébe, ezzel is erősítve a globális felmelegedést.
Lassan, de biztosan belefulladunk az elektronikai szemétbe
Az ENSZ Nemzetközi Távközlési Uniója (ITU) és az ENSZ Képzési és Kutatási Intézete (UNITAR) által készített 2024-es Globális E-hulladék Monitorozó jelentés pedig arra figyelmeztet, hogy a keletkező elektronikus hulladék mennyisége minden évben 2,6 millió tonnával nő. E-hulladéknak minősülnek a konnektorral vagy akkumulátorral ellátott, kidobott eszközök, például telefonok, televíziók, tabletek, laptopok, vízforralók vagy mikrohullámú sütők.
A dokumentum szerint 2022-ben 62 millió tonna e-hulladék keletkezett – bár ez is hihetetlen mennyiség, a rendelkezésre álló adatok romló tendenciát jeleznek előre. A becslések szerint 2030-ra az évente keletkező e-hulladék mennyisége akár a 82 millió tonnát is elérheti.
Ami talán ennél is riasztóbb: a 2022-ben keletkezett 62 millió tonna elektronikai szemétből mindössze 13,8 millió tonnát sikerült újrahasznosítani. Ez a teljes mennyiség mindössze 22,3 százaléka, így a folyamat néhány éven belül komoly problémákhoz vezethet a hulladékgazdálkodásban. Szakértők szerint ráadásul ez az arány még tovább is romolhat a technológiai fejlődés, az eszközök rövidebb életciklusa és a korlátozott javíthatóság miatt.
Az adatok szerint Európában keletkezik a legtöbb e-hulladék, fejenként 17,6 kg, míg Amerikában polgáronként 14,1 kg az érték. Ugyanakkor Európa a hivatalos gyűjtési és újrahasznosítási arányban is élen jár 42,8 százalékkal – Óceániában 41,4, Amerikában 30, Ázsiában 11,8, Afrikában pedig mindössze 0,7 százalék ez az arány.
