Összesen 4 107 hektárral bővültek Magyarország természeti védelem alá tartozó területei az elmúlt 10 évben. Ezek között sok a Natura 2000-es földterület. Pontosan 82 új, országos jelentőségű, védett körzet létesült ebben az időszakban.
Egyre több a védett terület az országban
323 egyedi fejlesztéssel több mint 300 ezer hektáron javították, illetve javítják az élőhelyek állapotát hazánkban az elmúlt tíz évben. A beruházások összértéke nagyjából 80 milliárd forint, és javarészt a nemzeti park igazgatóságok valósították meg őket – tájékoztatott Nagy István agrárminiszter az Agrárminisztérium közleményében.
A miniszter a hortobágyi nemzeti park kapcsán arról is beszélt, hogy mintegy 6 milliárd forint támogatással több mint 5 ezer hektárnyi védett természeti terület megőrzésének a feltételei javulhatnak 2014 és 2023 között. Az összesen kilenc fejlesztés a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program részeként valósulhatnak meg.
„Az igazgatóság működési területén olyan kiemelkedő jelentőségű élőhelyek találhatók, mint például a nyírségi lápok, a tiszakürti Kis-Tisza, a Hortobágy, a Nagykunság és a Felső-Tisza-vidék vizes élőhelyei. Ezeken a területeken három kiemelt beruházást valósíthatnak meg még az idén, melyek következtében 1373 hektáron javulhat a vizes élőhelyek állapota”
– mondta az agrárminiszter.
Fejlesztik a vízgazdálkodást
A program részeként - szigorúan természetvédelmi célok érdekében - biztosítanák a vízvisszatartás, valamint a „vízkormányzás” lehetőségét is az adott területeken. Ezek a fejlesztések elsősorban az élőhelyekhez kötődő fajok (például a vöröshasú unka, a négylevelű mételyfű, a kisfészkű aszat, a sztyepplepke vagy számos vízimadárfaj) állományának megőrzését szolgálják.
Azonban nemcsak ezen fajok számára javulhatnak az életfeltételek, hanem a környezetükben élő emberek számára is. A vízháztartás előnyösebbé válásával ugyanis javulhatnak a területek gazdálkodási feltételei is.
Pozitívumként beszélt arról is a miniszter, hogy az elmúlt tíz évben nagyjából másfélszeresére nőtt a nemzeti parkok igazgatóságához tartozó haszonállatok egyedszáma is. Ezen állatoknak a védett területek kezelésében is kulcsfontosságú szerepük van. Például 45 százalékkal nőtt 2010-hez képest 2018-ra az olyan őshonos fajok egyedszáma, mint amilyen a magyar szürke szarvasmarha és a magyar házi bivaly. Az említett évben ezen állatok állománya már meghaladta a 14 ezres egyedszámot – áll a közleményben.
Európai összevetés
Magyarország mintegy 21 százaléka (megközelítőleg 20 ezer négyzetkilométer) tartozik a Natura 2000-es területek közé. Ezzel az adattal az Unió 27 tagállamában az ország méreteihez képest a középmezőnyhöz tartozunk. Százalékosan ez a tizedik legnagyobb arány, holtversenyben a portugál értékekkel.
Méretarányosan a lista első helyén Szlovénia áll. Ott az ország 38 százalékát fedik le a Natura 2000-es területek. A képzeletbeli dobogó második fokára Horvátország került, mintegy 37 százalékkal. Ciprusé pedig a harmadik hely, megközelítőleg az ország 30 százalékát kitevő tájvédelmi körzetekkel. Az uniós átlag egyébként 17,5 százalék.
A sorrend utolsó három helyére Lettország és Svédország került 12-12 százalékkal, valamint messze a legutolsó Dánia, 8 százalékkal. Azonban Belgium, Finnország, Franciaország, Írország, Litvánia és Málta sem áll túl messze a legutolsóktól, hiszen mindegyikőjük területének csupán 13 százalékát fedik le a Natura 2000-es területek.
