A Föld legnagyobb számban előforduló ragadozóinak számítanak legjobb négylábú barátaink, a kutyák. Növekvő számuk miatt egyre több országban jelentenek komolyan veszélyt az élővilágra. A legnagyobb problémát azonban nem az otthon tartott ebek okozzák.
A legelterjedtebb ragadozók
Nagyot emelkedett a kutyák száma hazánkban az elmúlt években. Amíg 2018-ban összesen a háztartások 36 százaléka tartott ebeket, ez az arány tavaly már 50,4 százalék volt. Jelenleg 2,8 millió állat élhet a gazdái mellett az Állatorvostudományi Egyetem kutatói szerint Magyarországon, amíg a gazdátlan egyedekkel a számuk 3 millió felé tehető – írja a qubit.hu.
A világban nagyjából egymilliárd kutya él, így ők számítanak a bolygó legelterjedtebb ragadozójának. Indiában a számuk meghaladja a 60 milliót, azonban ebből körülbelül 40 millió a kóbor eb. 99 százalékban pedig a gazdátlan kutyák harapása felelős a veszettség átterjedéséért az emberekre, ami éves szinten nagyjából 60 ezer áldozatot követel.
Óriási az ökológiai lábnyomuk
Azonban nem csak az emberekre lehetnek veszélyesek a kóbor állatok. Gyorsan és nagy mennyiségben szaporodnak, ürülékük és vizeletük pedig annyi foszfort és nitrogént juttat a talajba és a vizekbe, hogy az már káros számos ökoszisztémára .
Galo Zapata-Ríos, a Wildlife Conservation Society ecuadori kutató-biológusa korábban az Andok területén több vadkamerát is kihelyezett, hogy természetes élőhelyükön figyelhessen meg vadon élő állatokat. A bűzösborzok és ormányosmedvék helyett azonban szinte csak gazdátlan ebekről sikerült felvételeket készítenie.
„Sokkoló volt látni. Olyan sok kutya volt, hogy úgy döntöttem, témát váltok” – mondta a New Scientistnek a kutató, aki azóta a kutyák ökológiai hatásait tanulmányozza. A szakember a megfigyelései során észrevette, hogy számos helyen teljesen átalakították a kóbor ebek az élővilág struktúráját, és több faj túlélését is fenyegetik. Ez ráadásul világméretű problémává kezd válni, különösen az állatrezervátumok területén, hiszen hasonló gondokat jelentettek egyebek között Olaszországból, Brazíliából vagy Iránból is. A brit tengerpart egyes részein pedig a madárállomány csökkent gyors ütemben, elsősorban szintén a kóbor kutyák jelenléte miatt.
Próbálnak lépni az ügyben
A tudósok rávilágítottak arra is, hogy mielőbb lépni kell ott, ahol súlyos ökológiai problémát okoz a kutyák jelenléte, mint például Ausztráliában, Új-Zélandon, Dél-Amerikában, esetleg Afrika déli részein, vagy éppen a brit tengerparton.
Azokon a területeken, ahol magas a háznál tartott ebek száma is, jó példával szolgálhat Jake Fiennes, a norfolki Holkham Nemzeti Természetvédelmi Terület igazgatója. Két éve a helyi kutya-madár háborúk miatt konzultációt indított a lakosság körében arról, hogy milyen megszorításokat tartanának még elfogadhatónak a gazdik. Ennek nyomán tavaly tavasszal zónarendszert vezettek be a környéken: kutyamentes övezetet és kutyás zónákat alakítottak ki, ahol bizonyos időszakokban akár póráz nélkül is tartózkodhatnak az állatok. Ennek hatására több, a környéken honos madarak egyedszáma már az idén növekedésnek indult.
