Nagy-Britanniában az Exeteri Egyetem kutatóinak új tanulmánya szerint sokkal jobban is fel lehetne használni az utak menti területeket a biodiverzitás elősegítésére. Itthon a fővárosi méhlegelők körül kialakult vita irányította rá a kérdésre a figyelmet.


A brit kutatók a Google Earth és a Google Street View segítségével készítettek becslést az út menti területek nagyságára és jellegére Angliában, Skóciában és Walesben. Az jött ki, hogy a nagyjából 2579 négyzetkilométer 27 százalékán kaszálnak és vágnak füvet rendszeren. A maradék terület 41 százaléka mező, 19 százaléka fás terület, 11 százaléka pedig bozótos, cserjés.

A tanulmány szerint ezeket „multifunkciós zöld területekként" lehetne hasznosítani, különösen azokban a sűrűn lakott régiókban, ahol probléma a földterület szűkössége, írja a g7 gazdasági portál.

A kutatás vezetője a Guardiannek nyilatkozva azt emelte ki, hogy a rendszeres fűnyírás, kaszálás csak esztétikai szempontokat szolgál, miközben ökológiai szempontból kifejezetten káros. Ahogy azt korábbi kutatások is megerősítik, évi egyszeri vagy kétszeri fűnyírás mellett ezek a területek a vadvirágok és a beporzó rovarok számára ideális élőhellyé válnak, és a sűrűbb növényzet más állatfajoknak is kedvező körülményeket teremt.

A Guardian által idézett becslés szerint az Egyesült Királyságban a vadvirágos rétek 97 százaléka tűnt el az 1930-as évek óta, azóta több projekt is elindult a helyreállításukra. Ha az összes út menti területet hasonló módon alakítanák át, nagyjából 420 milliárddal több virág lehetne az Egyesült Királyságban. A virágok nektárjának és pollenjének ekkora mennyiségben már jelentős hatása lenne a biodiverzitásra.

Szólj a méhecskének!

A méhek és más beporzó fajok létfontosságúak az ember számára is, a statisztikák szerint csak a méhek az uniós élelmiszertermelés 76 százalékát befolyásolják, és számos növényfaj függ tőlük. Európában emiatt több városban is próbálkoznak meghatározott területek részleges visszavadításával, „méhlegelők" kialakításával.

Budapesten 2021 tavaszán indult el a Vadvirágos Budapest program, amelyben kísérleti projektként 28 hektárnyi területen alakítottak ki rovarbarát felületeket parkokban és út menti sávokban. A terv komoly vitákat váltott ki, támogatói szerint segíti a biodiverzitást, ellenzői szerint ócska kifogás arra, hogy miért nem kaszálják rendszeresen a városi zöldfelületeket.


Friss

Fotó:123RF

Riasztást adott ki a rendőrség, így támadnak a pofátlan banki adathalászok!

A rendőrség a közösségi oldalán adott ki figyelmeztetést, mert a csalók a jelek szerint nem mentek vakációra.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS
Fotó: Yuri G. on Unsplash

Szegény gazdagok! Nincs elég magánrepülő a piacon

Tavaly akkorára nőtt a kereslet a magánrepülők iránt, amivel a gyártók már nem igazán tudták tartani a lépést. Ennek hatására a használt gépek értéke jelentősen megugrott – írja a Reuters.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS

A Microsoft nyugdíjba küldi a Windows 10-et, mutatjuk a dátumot

A Microsoft 4 év múlva végleg leveszi a kezét a Windows 10-ről. Ez azt jelenti, hogy a vállalat 2025. október 14-től kezdve egyetlen frissítést és hibajavítást sem fog kiadni az operációs rendszerre – írja a BBC.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS

Ne hagyd ki!

Nagy-Britanniában az Exeteri Egyetem kutatóinak új tanulmánya szerint sokkal jobban is fel lehetne használni az utak menti területeket a biodiverzitás elősegítésére. Itthon a fővárosi méhlegelők körül kialakult vita irányította rá a kérdésre a figyelmet.


A brit kutatók a Google Earth és a Google Street View segítségével készítettek becslést az út menti területek nagyságára és jellegére Angliában, Skóciában és Walesben. Az jött ki, hogy a nagyjából 2579 négyzetkilométer 27 százalékán kaszálnak és vágnak füvet rendszeren. A maradék terület 41 százaléka mező, 19 százaléka fás terület, 11 százaléka pedig bozótos, cserjés.

A tanulmány szerint ezeket „multifunkciós zöld területekként" lehetne hasznosítani, különösen azokban a sűrűn lakott régiókban, ahol probléma a földterület szűkössége, írja a g7 gazdasági portál.

A kutatás vezetője a Guardiannek nyilatkozva azt emelte ki, hogy a rendszeres fűnyírás, kaszálás csak esztétikai szempontokat szolgál, miközben ökológiai szempontból kifejezetten káros. Ahogy azt korábbi kutatások is megerősítik, évi egyszeri vagy kétszeri fűnyírás mellett ezek a területek a vadvirágok és a beporzó rovarok számára ideális élőhellyé válnak, és a sűrűbb növényzet más állatfajoknak is kedvező körülményeket teremt.

A Guardian által idézett becslés szerint az Egyesült Királyságban a vadvirágos rétek 97 százaléka tűnt el az 1930-as évek óta, azóta több projekt is elindult a helyreállításukra. Ha az összes út menti területet hasonló módon alakítanák át, nagyjából 420 milliárddal több virág lehetne az Egyesült Királyságban. A virágok nektárjának és pollenjének ekkora mennyiségben már jelentős hatása lenne a biodiverzitásra.

Szólj a méhecskének!

A méhek és más beporzó fajok létfontosságúak az ember számára is, a statisztikák szerint csak a méhek az uniós élelmiszertermelés 76 százalékát befolyásolják, és számos növényfaj függ tőlük. Európában emiatt több városban is próbálkoznak meghatározott területek részleges visszavadításával, „méhlegelők" kialakításával.

Budapesten 2021 tavaszán indult el a Vadvirágos Budapest program, amelyben kísérleti projektként 28 hektárnyi területen alakítottak ki rovarbarát felületeket parkokban és út menti sávokban. A terv komoly vitákat váltott ki, támogatói szerint segíti a biodiverzitást, ellenzői szerint ócska kifogás arra, hogy miért nem kaszálják rendszeresen a városi zöldfelületeket.


Friss

Fotó: Unsplash

Baromfi telepítés: ne bukd el a támogatást!

Szakmai ajánlásban foglalta össze a Baromfi Termék Tanács (BTT) a szülőpárállományok és a tenyészbaromfik maximális telepítési sűrűségi értékeit, amelyekre az állatjóléti támogatás igénybevételéhez van szükség.
TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS

Ne hagyd ki!