Áradások, földrengések, szárazság és szélviharok. Az elmúlt hetek is megmutatták, hogy ezek a katasztrófák egyre gyakoribbak Európában és hazánkban. A brit Cambridge Econometrics kutatócég 22 évre kiterjedő adatelemzéséből kiderült, hogy melyek a természeti csapások által legsúlyosabban érintett területek Európában, Magyarországot is beleértve. Az elszenvedett károk számszerűsíthetőek.


Magyarországot elsősorban az áradás és az aszály sújtja – és a globális klímatrendeket figyelembe véve ez egyre jellemzőbb lesz, így a gazdaságfejlesztési terveknek érdemes számolni a katasztrófák rövid és hosszú távú hatásával.

A probléma súlyát jelzi, hogy Észak-Magyarország is szerepel a természeti katasztrófák miatt gazdasági károkat elszenvedett régiók uniós toplistáján – Romániával és néhány cseh és lengyel régióval hasonló szinten. A hazai területek esetében ez az éves bruttó hozzáadott érték 0,2-0,3 százalékának megfelelő átlagos éves gazdasági kárt és veszteséget jelent – bár egyes években a károk mértéke elérte a 2-3 százalékot is. Ez nagyjából egyenértékű a COVID-19 járvány által 2020-ban okozott károkkal

– derül ki a Cambridge Econometrics kutatásából, amely az uniós országokban a természeti katasztrófák miatt 1995 és 2017 között elszenvedett gazdasági veszteségeket vizsgálta.

Az európai országok több mint 77 milliárd eurónyi kárt szenvedtek el természeti katasztrófák következtében ebben az időszakban – ez nagyjából Budapest éves költségvetésének hetvenszerese. A teljes összegből 44 milliárd euró közvetlen, 33 milliárd euró pedig a közvetett kár. A természeti katasztrófáknak leginkább kitett terület Közép- és Kelet-Európa, illetve Délkelet-Európa, bár néhány kisebb olaszországi, írországi és brit régió is jelentős károkat szenvedett el a vizsgált bő két évtizedben.

Szegény embert még az ár is sújtja

A régiós eloszlás vizsgálata amiatt is fontos, mert a katasztrófák által leginkább sújtott országok jellemzően szegényebbek és a gazdaságuk nagyobb mértékben támaszkodik olyan tevékenységekre, mint például a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a gyártóipar. Ezeket viszont a természeti katasztrófák és az általuk okozott ellátási zavarok nagyobb mértékben tudnak megzavarni és visszavetni, mint a fejlettebb régiók gazdaságát

– emeli ki a kutatás jelentőségét Fazekas Dóra, a Cambridge Econometrics budapesti irodájának vezetője.

A magyar régiókat elsősorban a szárazság és az árvizek hozzák nehéz helyzetbe, míg Európa tengerparti és hegyvidéki területein a szélviharok, a hegyek lábainál és a folyóvölgyekben pedig az áradások okozzák a legtöbb kárt. Míg a földrengéseket a Föld mélyében zajló folyamatok határozzák meg, a másik három környezeti esemény a felszín felett történik, és a globális trendekből látszik, hogy hatásukat a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárás egyre inkább felerősíti.

A jövőben egyre több és egyre nagyobb hatású természeti katasztrófával kell számolni. Ezek gazdaságra gyakorolt hatását az Uniónak, a tagországoknak és az egyes régióknak is egyre fontosabb gazdaságfejlesztési tényezőként kell figyelembe venni a jövőben

– teszi hozzá Fazekas Dóra.

A különböző természeti katasztrófákat összehasonlítva kiderül, hogy a folyók áradása okozta a legnagyobb kárt (a teljes kárérték 37%-át) 1981 és 2010 között, míg a szélviharok 31 százalékkal a második, a szárazság pedig 16 százalékkal harmadik legtöbb kárt okozó természeti csapás Európában.


The Conversation

Friss

Fotó:Shutterstock

Túl sok a THC az itthon kapható bio kender tea egyik tételében, visszahívták

A Nébih kéri a vásárlókat, hogy az alábbi azonosító adatokkal megegyező terméket ne használják fel.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS
Photo by Austin Distel on Unsplash

Jelzésértékű a MNB alacsonyabb kamatemelése

Hiába a brutális alapanyag-, és elsősorban energiadrágulás, illetve a méretes élelmiszerpiaci áremelkedés, a jegybank már lassít.
TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS
Photo by Fré Sonneveld on Unsplash

Téglával termel áramot egy új svájci szabadalom

A rendszer hatékonysága 80-85 százalékos, és 35 éven át működőképes lehet.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS

Ne hagyd ki!