A Frontiers in Sustainable Cities legfrissebb kutatásában 167 ország károsanyag-kibocsátását vizsgálta. A felmérésből kiderült, 25 város felel a vizsgált területek összesített kibocsátásának 52 százalékáért. Ezek jelentős része Kínában található.


A kutatás arra is rávilágított, hogy lakosságarányosan a gazdagabb városok nagyobb mennyiségben pumpálnak üvegházhatású gázokat a légkörbe, mint a fejlődő országok agglomerációi.

A Frontiers 53 ország 167 városát vizsgálta. A 25 legszennyezőbb város Moszkva és Tokió kivételével mind a Kínai Népköztárság területén található. A tanulmányban egyesült államokbeli, indiai és európai országok is górcső alá kerültek.

A kutatás társszerzője, Shaoqing Chen szerint a tanulmányuk remekül tükrözi a városok szerepét a klímaváltozás elleni harcban. Ahogy fogalmazott, ha egy város nem teszi meg a kellő óvintézkedéseket, akkor hamarosan érezni fogja a klímaváltozás hatásait. A szakember azt is hozzátette, hogy vannak buktatói a kutatásuknak, ugyanis egyes városok 2005-ös adatokkal is szolgálni tudtak, míg másoknál kisebb volt a vizsgált adatforrás. Ráadásul a városok sok esetben eltérő módszertant alkalmaznak a károsanyag-kibocsátásuk mérésére.

Klímacélok és társadalmi jellemzők

A vizsgált városok közül csupán 68 tűzött ki maga elé klímavédelmi célokat az elmúlt években. 42 város követte nyomon az intézkedések hatását. Sajnos csupán 30 városban tapasztaltak valós csökkenést a károsanyag-kibocsátásban. A fejlődést elérő városok többnyire az USA-ból és Európából kerültek ki.

A kutatás a tudósok egy korábbi feltevését is igazolta. A nagy szennyezők, így a kínai városok általában termelő, összeszerelő folyamatokra épülnek, míg az európai és amerikai városokra inkább a fogyasztói beállítottság jellemző. Persze ez is egy fejlődési folyamat, hiszen néhány éve, évtizede Európa és Észak-Amerika is ugyanolyan helyzetben volt, mint most Kína. A kommunista állam előbb-utóbb eléri a fejlettebb országok szintjét, majd csatlakozik hozzájuk India és végül az Afrikai kontinens is. Ez azonban nem megy egyik napról a másikra.

Az bizakodásra adhat okot, hogy az európai és egyesült államokbeli városok már úgy tudnak terjeszkedni, hogy közben nem növelik az ökológiai lábnyomukat.

The Conversation

Friss

Fotó: Shutterstock

A Mol nem hagyja annyiban a Hernádi Zsoltot elmarasztaló horvát ítéletet

A Mol-csoport csalódottságának adott hangot az ítélet kapcsán. Álláspontjuk szerint a legfelsőbb bíróság annak ellenére hagyta helyben a Zágráb megyei bíróság elsőfokú elmarasztaló ítéletét, hogy korábban mind a magyar hatóságok, mind pedig a horvát kormány által kezdeményezett nemzetközi választottbírósági eljárás azt állapította meg, hogy sem a Mol, sem annak tisztségviselői nem követtek el bűncselekményt.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS
Fotó: Shutterstock

Szálka a vásárlók szemében a faáruk drágulása, lépett a versenyhivatal

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) gyorsított ágazati vizsgálatot indított a fa építőanyagok hazai piacán is, hogy megfelelően feltárhassa a drasztikus építőipari drágulás mögött húzódó piaci folyamatokat. A vizsgálat a Nébih ellenőrzéseivel összehangolt helyszíni kutatásokkal indult, a GVH vizsgálói több piaci szereplőnél is megjelentek.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS
Fotó: Shutterstock

Horvátországban jogerőre emelkedett a Mol-vezér börtönbüntetése

A horvát legfelsőbb bíróság megerősítette a Zágráb megyei bíróság elsőfokú elmarasztaló ítéletét Ivo Sanader volt horvát kormányfő és Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója egyesített perében - közölte a Jutarnji List című horvát napilap. A nemzetközi választottbíróság szerint viszont Horvátország nem tudta bizonyítani, hogy a Mol (vagy Hernádi Zsolt) megvesztegette volna Sanadert.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS

Ne hagyd ki!