Sokat bukott Magyarország, azonban még többet nyert

Magyarország valószínűleg a harmadik legtöbbet fogja veszíteni az Európai Unió helyreállítási alapból a tagországok között. És ehhez semmi köze a jogállamiságról szóló vitának.


Nagy ára lehet a sikernek

A Központi Statisztikai Hivatal a keddi közlése szerint a magyar gazdaság tavalyi növekedése 7,1 százalékos volt. Az eddigi adatok alapján ráadásul ez az érték a legnagyobbnak számít az Unióban.

A sikernek azonban ára van: az előrejelzésnél jóval kedvezőbb növekedés miatt Magyarországnak kevesebb vissza nem térítendő támogatás juthat Európai Unió helyreállítási alapjából. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a kifizetések megkezdésére még várni kell. Hónapok óta zajlanak ezzel kapcsolatban a tárgyalások az Európai Bizottsággal, és úgy tűnik, hogy mindeddig sikertelenül – írja a Népszava.hu.

De lássuk a számokat: a EB friss prognózisa alapján az előzetesen várt 7,2 milliárd euró helyett (2511 milliárd forint 349-es euró árfolyamon számolva) 5,9 milliárd euró (2080 milliárd forint) ütheti az állam markát a 2021-2026-os időszakban a járvány utáni gazdaságélénkítésre szánt pénzalapból. Ez mintegy 18 százalékos csökkenést jelent az eredeti tervhez képest – hivatkozik a portál Darvas Zsoltra, a brüsszeli székhelyű Bruegel kutatóintézet vezető szakértőjére.

Számított rá a Pénzügyminisztérium

Decemberben Varga Mihály még úgy számolt, hogy a gazdaság jó teljesítménye miatt nagyjából 440 milliárddal jut kevesebb pénzhez az állam. A végösszeg azonban ennél nagyobb lehet, mintegy 470 milliárd forint, bár a pontos számokat júniusban fogja csak megállapítani az EB.

A kormány egyébként úgy juthatott korábban erre a következtetésre a 2021-es egész éves adatok pontos ismerete nélkül, hogy azzal tisztában volt, a 2020-ra jósolt 6,4 százalékos visszaesés helyett csak 4,7 százalékos volt a csökkenés abban az évben, ami szintén számított a helyreállítási alap összegének kiszámításakor.

„A módosítás csak a támogatási keret 30 százalékát érinti, amire az EU Bizottság előzetes becslést adott. Ennek összege részben függ a 2019-es adatoktól, a népesség számától és az egy főre jutó GDP-től, de emellett attól is, hogy mekkora volt a gazdasági növekedés 2020-ban, illetve 2020-2021-ben együttesen. A számoláskor a 2020. novemberi bizottsági előrejelzést használták, de a Covid19 válság idején nehezen lehetett előre jósolni, ezért a tényleges növekedési adatok nagyon megváltoztak"

– nyilatkozta Darvas Zsolt.

Pesszimista volt Brüsszel

Néhány napja közölte az EB a téli gazdasági előrejelzését is. Ebben az látszik, hogy a korábban vártnál az összes uniós tagállam jobban teljesített. A legújabb, 2020-2021-re vonatkozó aggregált adatok szerint azonban a 2020-as visszaesés után 15 álam gazdasági teljesítménye már meghaladta a 2019-es szintet tavaly. Ebbe a csoportba tartozik Magyarország is, ahol 1,5 százalékkal sikerült felülmúlni a 3 évvel korábbi adatokat.

„A helyreállítási pénz 18 százalékos csökkenésével számításaim szerint Magyarország a harmadik tagállam, amelyik a legtöbbet veszíti. Az első Belgium 24 százalékkal, a második Hollandia 21 százalékkal. A környező országok közül a csehek a tervezetthez képest nyolc százalékkal többet kapnak, míg a szlovákok 5, a lengyelek 4, a szlovénok 16 százalékkal kevesebbet. Ebből is látszik, hogy Magyarország esetében nagyon pesszimista volt az előrejelzés”

– mondta Darvas Zsolt.

A jó hazai gazdasági adatok miatt egyébként 2020-2022 között nagyjából 2300 milliárd forint többlet adóbevétele származott a kincstárnak. A vártnál magasabb infláció hatására pedig ez az összeg még körülbelül 3100 milliárd forinttal emelkedhet. Az adatokból tehát látszik, hogy sokkal többet nyert az ország a jó gazdasági teljesítménye miatt, mint amennyi támogatást elbukott.


The Conversation

Ne hagyd ki!